Ha másik országban telepednél le, megtanítanád a gyermekedet magyarul?

13-as a teóriád vagy tapasztalatod azokban a családokban áll, ahol a szülő gyenge, nincs következetesség, a gyereket nem nevelik arra, hogy igenis van egy eredeti hazája, nemzete,a mire büszke lesz. Énis látok ilyet és meg is van a véleményem.

Az én gyermekem 2 éves kora óta ovis, tehát napi 5 órát svéd környezetben van. Nálunk még nagyszülő sincs és magyar közösség sem, ahol rajtunk kívül a nyelvet hallaná. És képzeld, pont ő az, aki kijelentette, hogy velünk és itthon csakis magyarul akar beszélni. Iskolaidőben pedig gond nélkül vált a másikra. Egy teljesen átlagos gyerekről van szó amúgy.

Ehhez viszont kell az, hogy Magyarország, a magyarság, a hazaszeretet mint téma és a nevelés meglegyen. Ahogyan írtam, nagyon sok család sikerrel veszi ezt az akadályt-ha a szülő is akarja. És sem a haveri kör, sem a szerelmek nem szólnak ebbe bele.

Nem válaszol magyarul? Ismerősöm egy hétig süket falnak tettette magát-a csemete übergyorsan megtanult magyarul és eszébe sem jutott ez a buta dacoskodás többé. De aki gyenge, nincs kitartása és akarata, az ne is csodálkozzon az ellenkezőjén.

"Ha a kicsivel foglalkoznak és igenis van következetesség, akkor ez nem probléma"

A logikád ott sérül, hogy el se tudod képzelni, hogy a beszédfejlődés milyen bonyolult. Magyar szülőkkel, magyar környezetben, mindent "helyesen" csinálva (logopédus szülő, gyógypedagógus nagyszülő) se feltétlenül sül el tökéletesen.

Nagylányom ilyen körülmények "ellenére" lett megkésett beszédfejlődésű...

Képzelhetnéd (ha ezzel tisztában lennél), hogy többnyelvűség eleve hátráltató tényező (nagyátlagot nézve eleve később tanulnak meg egyáltalán beszélni).