Ha másik országban telepednél le, megtanítanád a gyermekedet magyarul?

Jajj ez a 9-es..

Képzelt, a legtöbb gyereknek még a saját anyanyelve is gondot okoz! Ha tudnád, hányan beszélnek helytelen ragokat használva 7 évesen is, sokan pedig diplomákkal, felnőttként is.

Igen, megtanítanám, de nem azért, mert olyan csudijó a nyelvünk(az egyébként), hanem mert ha külföldön nem tud befutni, még mindig jöhet vissza ide és csinálhat karriert, ha jól beszél bármilyen más nyelvet. Szóval én úgy kezelném, mint egy befektetést, plusz mivel nem esik nehezemre, hiszen az én anyanyelvem, ezért meg pláne:) Ki ne akarna a gyerekének könnyen tudást átadni, ami bármikor hasznára válhat..

Ismerős oroszul beszél anyanyelvi szinte, "sofőr"..abból él, hogy beszélgetéseket hallgat ki. Senki nem nézné ki belőle, egy kis jelentéktelen emberkének látszik. szépen keres vele, lepipál egy mezei mérnököt is.

11-es, 10-es vagyok. Mit akarsz nekem mondani azzal, hogy a legtöbb gyerek helytelenül beszéli az anyanyelvét? Amúgy ez igaz, nagyon soknak érthetetlen a beszéde. De az elsősorban a szülő hibája, aki nem meri vagy nem akarja kijavítani! Vagy maga sem beszél helyesen.

Nyilván mindenki azt ír, amit akar. De én teljes lelki nyugalommal odatenném a 6,5 éves lányomat, mert tudom, hogy mind szókincsben, mind nyelvi helyességben megállná a helyét a nagyobbak között is. Ehhez persze már születésétől kőkemény munka kellett: nem a telefon meg a mesetévé nevelte. Megállás nélkül és nem gügyögve beszéltünk hozzá, mindenről az égvilágon. És pontosan ezt az eredményt érték el azon ismerőseink is, akiknek ez nem volt nyűg, ismerik a kitartást és nem nyomnak olyan szlogeneket, hogy csak addig voltak elveik, míg , meg nem született a gyerek. Kitartásunk eredménye meglátszik a netes magyar suliban is.

A befektetésben abszolút igazad van! A nyelvtudás mindennél többet ér.

"Több olyan vegyes családot ismerek, ahol az anyuka igenis magyarul és csakis magyarul beszél a gyerekkel. Apuka svédül. A szülők egymással angolul. A gyerekek mind a 3 nyelvet tökéletesen elsajátították és nem keverik."

Ez elvileg nagyon szép, egészen addig, amíg a gyerek otthon van, vagy esetleg csak óvodába jár.

Iskolában már az adott ország nyelvén beszélnek vele legalább 6 órát, utána szintén ezen a nyelven kell tanulnia, ezen a nyelven kommunikál a többi gyerekkel.

A magyar/svéd meg szépen lassan kikopik, mert csak az egyik szülövel tud ezen a nyelven beszélni, de vele is csak egész egyszerü témákról, mert minden, ami aktuális vagy valamennyire is szakszavakat igényel, arról csak az ország nyelvén tudnak beszélni.

A gyerek egy ideig még megérti amit a szülö mond, de válaszolni már a másik nyelven fog, és a legtöbb esetben legkésöbb, amikor komolyabb párkapcsolata lesz, erröl is leszokik.

#13 nem feltétlenül. Van egy anyuka ismerősöm,(külföldön) aki 30+os, apukája magyar csak és mégis szépen beszél magyarul (pedig még szabadkozott is,hogy milyen ritkán használja)

Mi vegyes páros vagyunk külföldön élünk, én csak magyarul, férjem csak az ő nyelvén beszél, a közös nyelv a férj nyelve. Az ország nyelve is, valószínűleg ez lesz az erősebb nyelve. Nagyon szégyellném,ha nem beszélne a gyerekünk magyarul. Sok kollégám van hasonló felállásban és ott beszélik a gyerekek mind két szülő nyelvét. Ilyenkor olyanok mint a szivacsok, gyorsan felszivjak az információt.

Tesomek gyerekei külföldön nemzetközi suliba járnak angolul és németül tanulnak (egyik nap angol anyanyelvű tanárral, másnap német anyanyelvű tanárral, otthon magyarul beszélnek,mert nem akarták hogy akcentussal tanulják a nyelveket) gyönyörűen beszélik mind 3 nyelvet akcentus nélkül.

14-es: a 13-as vagyok, amit írtam, az az általános tapasztalat, kivételek vannak - csak éppen nem túl gyakoriak.

Én is külföldön élek, a gyerekeim kifejzeten jól tudnak magyarul, emellett az ország nyelvén, természetesen angolul is és emellett mindegyik még két egyéb nyelvet is beszél aránylag jól.

De mi a kivételhez tartozunk, mert a gyerekkel kezdettöl fogva itthon csak magyarul beszéltünk, ha más nyelvet használtak, akkor megkértük, hogy magyarul mondják, amir akarnak.

Késöbb, amikor kicsit nagyobbak lettek, el is meséltem nekik, hogy ez számukra egy lehetöség, amit elvesztegetni butaság lenne.

Természetesen, ha nyilvános helyen vagyunk, ott nem magyarul beszélünk, ez alapvetö dolog.

Viszont mindegyik unokánk is beszéli valamennyire a magyar nyelvet, de náluk már érezhetö, hogy nem fog megmaradni úgy, mint a gyerekeknél volt.

Sajnos azt látom hogy külföldön êlő kisgyerekes szülök is szándékosan nem beszélnek magyarul mert szegény gyerek majd bölcsibe,oviban nem fogja érteni amit az óvónő mond stb .

Végül nem is érti már a magyart.

Mi ugyan 1 éve költöztünk ki Németországba de itthon magyarul beszélünk,ettől függetlenül lányom 1 év alatt 0 németröl egész jól meg tanult németül.leckéit egyedül csinálja meg .

Kössz, de nem a szülők hibája, ahogy nálad sem érdem, ha sikerült. A legtöbb gyereknek átlagos, vagy(ha bármilyen aprócska gondja van) átlag alatti a nyelvérzéke, illetve ritkán átlag feletti.

Nagyon kevesen vannak elsőben-oviban, akiknek jó a nyelvérzékük. Meg lehet figyelni, hogy kicsit sem arra ragad jobban szó szerint, helyes szórenddel a mondóka, vers, akiknek magasabban képzett-gondoskodóbb szüleik vannak.

Itt szemben a roma kissrác(egyke eddig), iskolásokat megszégyenítően beszél és jegyez meg dolgokat(ismerem a szüleit, ők rosszabbul beszélnek nála), és oviban is ez volt jellemző, teljesen vegyesen van szórva, kinek hogy mennek a dolgok nyelvi téren. A takarító-eladó kisfia, anyuka sem nagy eresztés, tudta a bóbitát kívülről, mások meg nem, pedig pl én minden egyes este elmondtam a gyerekemnek 2 éven át, mégis csak a tartalma lett meg neki, nem megy szóról szóra.

Mondom, a legtöbb gyerek oviban ilyen, a nyelvi képességek, akár óvónő gyereke, aki megállás nélkül dalol és sündörög a gyerek körül, nem feltétlen képes olyan tisztán, szabályosan és választékosan beszélni, megjegyezni dolgokat, mint egy máshonnan jött gyerek.

Nem a ti érdemetek(amennyiben valóban felismeritek egyáltalán, hogyan beszél), hanem csak mázlista volt a génlottón a gyerek. Ha egy másikkal csinálnátok ugyanezt, nem lenne ugyanilyen az eredmény, a nyelvi készségeket nem a szülők munkája miatt olyanok, amilyenek. Minimálisan alakítani lehet rajta, sokat nem.