Depressziós lennék?
A házasságom a ferjemmel egy ideje nem az igazi, valahogy mintha nem egy nyelven beszélnénk. Főleg október óta csucsosodott ki az egész. Karácsonykor kórházba került kisebbik gyerekünk (8 honapos) , 10 napig voltunk bent, életem legrosszabb 10 napja volt, úgy voltam vele, hogy jobban kéne értékelném mindent, magamat hibaztattam, a karmát stb. Csak arra vágytam, hogy itthon legyünk négyesben, karacsonyozzunk, legyen nyugalom és egészség.
De ugyanolyan feszült vagyok azóta is, történt ott is olyan dolog, amit egyszerűen nem tudok kiverni a fejemből, de itt is azt érzem, hogy kevés vagyok nekik. A kicsi nem alszik éjjel, csak a mellemen lóg, a nagy atjar hozzánk ejjel, hasmenesunk van, egyszerűen minden porcikám fáj és fáradt. Rend és tisztasagmanias vagyok, de nem tudok osszepakolni, örülök ha a mosogatót bepakolom. Görcsöl a gyomrom, nem tudok enni, a kicsi óránként cicizne, az is lehet, hogy már nincs is elég tejem, olyan szinten lottyedt a mellem. A kórház óta alig fogad el más kaját, kanállal képtelenség etetni, darabosakat kostol, de aztán kikopi. Reggel úgy ahogy, motivált vagyok, de nem sokáig, nehezemre esik ellatni őket, napi 1-2 sirogorcs az állandó. Nem alszik a kicsi napközben sem, csak amíg a kezemben van, nem tudok a naggyal foglalkozni így. Ha játszunk is, a kicsi egyből mászik rám, nem érdekli semmi játék. A férjem próbálkozik, de nem tud segíteni. Úgy érzem minden motivációmat elvesztettem. Próbálom magam osszeszedni, megembrelni, talán egy jó alvás segítene, de már az sem biztos. A gyerekeket feloltoztetem, de én egész nap pizsamában vagyok, és ezt nem akarom, de semmi lelki erőm.
válasza:Hát rottyon vagy, az tuti. De van ilyen, azért egy 10 napos kórházi benttartózkodás senkinek sem dobja fel a napjait.
A kicsi mennyi idős? 1 év alatt simán magától értetődő, hogy vannak időszakok amikor csak a cici és semmi más nem érdekli. Az, hogy lehet tejjel sem bírod, nem jelent semmit, simán lehet, hogy ez pszicho-cici, azaz pusztán a megnyugvásra használja a szopizást, nem étkezésre.
Ráadásul gyerekeknél (és it tmég a kamaszkor is beleértendő) teljesen érthető dolog, hogy egy erős stresszes időszak vagy egy trauma regresszióba torkollik, a gyerek "elfelejt" olyan készségeket amiket már hónapok óta stabilan tud. Ennek az az oka, hogy visszatér egy korábbi, biztonságosabbnak érzett időszakhoz, technikához. Jellemzően ilyenkor jobban igénylik a gondviselő közelségét is.
Őőőőőszintén, még kórház sem feltétlen kell ehhez, ha elég zajos és nagy a család, egy egyszerű karácsonyi időszak is képes eléggé felstresszelni egy babát. De lássuk be, egy jól irányzott anyós igazából egy felnőttet is:D
Lopjatok a férjeddel pár percet ahol tudtok egy asztalánl ülve beszélni, lehetőleg amikor a gyerekek alszanak. 5 perc nem sok, de már az is valami. Ez most nem a párkapcsolati élet virgzásának időszaka, ezt mindkettőtökbne tudatosítani kell. Viszont a teher közös és ketten meg fogjátok tudni oldani:)
Kerek perec kérhetsz a párodtól dolgokat amikkel segíthet. A rendmániádból mondjuk érdemes lejjebb adni, talán az is elég lehet, ha okés a lakás, nem patina minden.
Így tippre a párod ott tudna segíteni, hgoy vagy lefoglalja a nagyobbik gyereket, vagy elvégzi a házimunka oroszlárnészét amíg te a gyerekekkel bajlódsz.
Te pedig ha törik, ha szakad, indítsd azzal a napot, hogy pisilsz, fogat mosol, megfésülködsz, feöltözöl és iszol eg ypohár vizet. 5 perc, de szigorúan énidő. Ez már ad egy keretet, egy indulást a napnak ami valamennyire gatyába ráz.
És amúgy igen, lehet depresszió ami ha hosszú távon sem múlik, érdemes szakemberhez fordulni... de jelen esetben maradjunk a tűzoltásnál, hisz szakemberhez eljutni is logisztikát igényel, aztán mégis hogy oldanád meg, ha a mosogatásig sem sikerül eljutni. Koncentráljunk mindig csak a következő lépcsőfokra.
válasza:A kicsi véletlenül nem kezdett el mászni vagy valami nagyobb mozgást? Simán lehet szeparációs szorongása is, azért vagy csak te jó neki. Amúgy teljesen rendben van, ha még csak kóstolgat. 1 éves kor alatt nem is kell étkezésnek kiváltva lennie (nekünk még utána sem volt egy dbig).
Amúgy szoptatás párti vagyok de azért nem minden áron. Ha megterhelő akkor egyik étkezésnél adj neki cumisüvegből tejet, amit korábban lefejsz. Nem tudom beválna e de egy próbát megér.
Amúgy a nagyot nem tudja apuka ávenni este? Altatás fürdetés ilyenek. Vagy elvinni játszótérre esetleg?
Amúgy én nem depressziósnak mondanálak, hanem nagyon kimerültnek. A karácsonyi kórház, meg most, hogy betegek vagytok, a szeparációs szorongás...egy is elég nemhogy még ennyi.
Amúgy ha megtehetitek fogadjatok egy takarítónőt de tényleg. Rengeteget tud segíteni, akár pakolni is.
És 1es jól írja. Reggel legyen egy 5 perced csak magadra a fürdőben. Rengeteget tud segíteni, hogy felkészülj a napra.
válasza:Vegyen ki a férjed pár nap szabit S.O.S és segítsen, főleg ha beteg vagy. Nincs olyan, hogy nem tud miben, mindig van miben.
És ha van rá mód és affinitás álljatok át tápszeres etetésre- tudom ezzel nem leszek népszerű, de a szoptatás is nagyon kizsigerel téged láthatóan, ami nyilvánvalóan nem segíti a helyzeted sem, sőt csak tovább súlyosbítja. Ha elmúlt 6 hónapos- írod, hogy 8 már igazából nem történik tragédia ha nem szoptatod. Nálunk is ez volt 8-9 hónapos korában a picinek, hogy naponta 50 alkalommal szopizott kb. közben a nagyobbikra semmi! időm nem maradt, aki meg így érzelmileg el lett hanyagolva és ettől frusztrált lett. Mi akkor váltottunk tápszerre mikor hasonló állapotba kerültem, mint te. Naponta zokogtam stb. Később pszichológus segített feldolgozni, hogy nem vagyok sz*ranya attól mert egy 9 hónapost leválasztottam. Utólag, most hogy 2.5 éves múlt és eszi a sonkás szendvicset és simogatással megnyugszik éjjel ha felébred- már csak röhögök magamon minek görcsöltem ezzel a minden áron szoptatással ennyit az utolsó hónapban.
Két gyerekem van, el kellett fogadnom, hogy nem vagyok mindenható pláne úgy, hogy egyedül vagyok velük szinte egész héten.
Nagyon köszönöm a tanácsokat. A nagy is nagyon anyás, 3 éves, elkiser fürdeni, sőt mostmar együtt is fürdünk, engem akar altatasnal is, a kezemet fogja végig, ahogy olvasok neki. Ezeket nem is bánom, csak aludnánk egy jót éjszaka.
Pont tegnap akartunk a kicsinek tápszert adni, épphogy bekapta a cumisüveget, már hadonaszott, utána képtelenseg volt a szájához tenni. Ők a mindeneim és gyűlölöm, hogy nem tudok olyan anyukájuk lenni, amit megérdemelnek.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!