Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Depressziós lennék? Hová...

Depressziós lennék? Hová fordulhatok?

Figyelt kérdés

Rémesen érzem magam, amióta a babánk megszületett, alig vagyok boldog. Borzasztóan dühös vagyok a páromra, amiért "szabadon" mászkálhat, nem lóg a kis kolonc a nyakában. Őt már módszeresen elüldöztem, mert titkoltam előtte a gondolataimat, minden apróságért a fejéhez vágtam, hogy lehet pakolni, és ő a héten össze is pakolt. Vasárnap jön beszélgetni, arra gondoltam, őszintén elmondom, mi van, hátha még menthető a helyzet.

Néha arra gondolok, jobb lenne meghalni, és egyszer átsuhant az agyamon, hogy bárcsak történne a babámmal valami, én meg visszamehetnék dolgozni, és az életünk olyan lenne, mint régen.

Ez iszonyú, én imádom a lányomat, sokat vártunk rá, lombikos gyerek.

Mihez kezdjek most?


2010. jan. 15. 11:48
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
100%

Menj vissza a dokihoz, vagy háziorvoshoz, beszélj velük.

Nem írtad, h mennyi idős a picur, nekem ez akkor volt ilyen, mikor kb 2 hós volt a fiam.

Egyébként meg nemsokára te is mehetsz csavarogni a babával, gondolom, h még egész pici.

A férjedet nem értem, vele is beszélni kellene, ez nem úgy működik, h cuccol, amint gondok vannak.

Védőnő is sokat segített nekem anno. Kitöltöttünk egy tesztet, és nagyon a határon voltam, és nem hiszed el, de a védőnő szólt pár barátomnak, h figyeljenek oda rám. Mondjuk ez egy kisváros, és a barátnőimnek is ő volt a védőnője, de akkor is nagyon jól esett.

Hívd fel az anyukádat, kérd meg, h jöjjön el pár napra, és akkor pihenhetsz, elmehetsz fodrászhoz.

A gyerek apjának is ez lenne most a dolga...

2010. jan. 15. 11:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
100%
Keress fel egy szakembert, vagy egy kineziológust. Sajna a problémád egyáltalán nem egyedi eset, nagyon is gyakori.. De az, hogy a babával történne valami, és visszamennél dolgozni, és az életed olyan lenne mint régen... Igen, ez nagyon rémes gondolat volt, és jó hogy őszintén leírtad. Mennyi idős a kicsi?
2010. jan. 15. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
100%

Nehéz erre válaszolni! Nekem is voltak hasonló gondolataim, és féltem, hogy ez depresszió.

Először is mondj el mindent őszintén a párodnak, és biztosítsd arról, hogy szereted! És kérd meg segítsen ebből kilábalni! Menjetek el hárman valahová, pl. nagyokat sétálni, vagy kis kirándulásra. Ha a párodnak van egy kis ideje, kérd meg, hogy te is hadd mehess el egyedül például fodrászhoz, stb. Az apáknak is nehéz ez az időszak, hiszen ők nem élhették át a 9 hónap alatt azt, hogy valaki lakik a pocakjukban és közelít az idő, mikor megszületik. Hirtelen rájuk szakad a felelősség, hogy neki kell rólatok gondoskodnia. Ezért dolgoznia kell, de az éjszakai ébredések miatt nem tudja kipihenni magát. Ez egy mókuskerék, de hidd el ki lehet belőle lábalni. Beszéld meg a pároddal, mi az amit ő át tud vállalni tőled a baba gondozásából, pl. fürdetés. És ezt mindig ő csinálja, de ha nagyon fáradt, akkor heti egy alkalommal átveheted tőle.

És ne izgulj, szerintem mindenkinek vannak hasonló gondolatai, főleg ha túl sokat vártatok rá, és hozzá szoktatok ahhoz, hogy csak ketten vagytok!

Én is szeretnék néha kicsit egyedül lenni, ezért múltkor a húgomék elvitték a kislányunkat (1 éves) egy napra, hát majd megőrültem, annyira hiányzott!

2010. jan. 15. 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:

Köszönöm, hogy válaszoltatok. Már kilenc hónapos a picur, tehát lehet vele csavarogni. Nem is minden napom ilyen, de a többség sajnos igen. A férjem sokat dolgozik, hogy mindent megteremtsen nekünk. Szegény teljesen megértem őt is, ő mindent megtesz értünk, én meg a legapróbb hülyeségekért is azt vágtam a fejéhez, hogy pakoljon. Elszakadt a cérnája, már hónapok óta ez megy.

Annyira szégyellem ezeket a gondolatokat, borzasztóan érzem most magam.

2010. jan. 15. 12:14
 5/12 anonim ***** válasza:
100%

Az a jó, hogy te ezt felismerted! Mert ha beismered, hogy ez depresszió lehet, akkor már szabadon mehetsz az orvoshoz. Kapni fogsz gyógyszert.

Viszont előtte tényleg beszélni kellene a családdal, főleg a pároddal. Heti 1-2 alkalommal mindenképpen le kell, hogy váltson valaki és te menj el otthonról egyedül, vásárolj, stb.

2010. jan. 15. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
54%

előző vagyok. Én férjem is ilyen, 7-től 7-ig dolgozik. Viszont elég ha látszik rajtam, hogy mindjárt kiborulok, szabadságra van szükségem, már jön is és elküld ide-oda. Múltkor beíratott fodrászhoz! :) De először nem ment ám ez magától, mondanom kellett, hogy kell nekem is egy-két nap.

Bár én nem éreztem ezt depinek, nagyon messze voltam azért attól, de ha te így érzed, az orvos segíthet. Unokatesómnak is segített, ő nagyon úgy gondolkodott, mint te.

2010. jan. 15. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
100%
Nálam is megvan ez, enyhébb formában. Próbálom magam fékezni, de sokszor veszekedéseket generálok a legapróbb butaságok miatt is.Belőlem az hozza ki, hogy nem vagyok "önmagam" ura, nem az van, amit én szeretnék, hanem a körülmények irányítanak. Lázadozok, lázadozok, de amikor rám mosolyog a babám, elszégyellem magamat, hogy tiszta dili vagyok, ezt vállaltam, mit akarok??
2010. jan. 15. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
100%
én akkor éreztem így magam,mikor hazajöttünk és leesett,hogy mit is vállaltam.beszélj a pároddal,ez menthető helyzet.és tényleg kérj segítséget orvostól.
2010. jan. 15. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:
Szia!A legfontosabb az orvosi segítség lenne,azok alapján,amit megosztottál itt velünk,sürgősen!Viszont a párod rengeteget tudna segíteni szintén,ez a másik hangsúlyos része a dolognak.Mondd el neki őszintén,mit érzel,mit gondolsz és biztos vagyok benne,hogy így másképp látja majd ő is a kapcsolatotokat.
2010. jan. 15. 13:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:
menj vissza dolgozni. add a gyereket bölcsődébe, te meg menj és dolgozz. Egy idegbeteg anyukánál és a csonka családnál a bölcsőde százszor jobb!!!!! Van aki nem bírja 2-3évig otthon, nem vagyunk egyformák! Amikor én voltam csecsemő a legtöbb anyuka fél év után visszament dolgozni, bölcsis voltam, semmi bajom nem lett. Szerintem nem depressziós vagy csupán utálod a mostani életed és változtatni szeretnél. Van ez így...
2010. jan. 15. 14:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!