Akiknek lánya van: az nem sajnálja, hogy lánya lett és neki is menstruálnia kell, ráadásul számolnia kell a nőket körülvevő hátrányos megkülönböztetéssel?

"A menstruáció nem betegség...", "Nem mindenki utálja a menstruációt...", "Nem mindenki éli meg tragédiaként a menstruációt...", "A férfiakat is érik hátrányok az életben, sőt!..."

kommentek érkezése 3...2...1...

Azért a menstruáció nem olyan hatalmas tragédia :D

Ami miatt aggódom az inkább a többi gyerek kegyetlenkedései, csúfolás és hasonlók. De ezek fiúknál is ugyanúgy megvannak.

Nem, mert a világ előre halad, és ezerszer jobb a helyzet mint 100 éve és csak javul. Ehhez kell a jól, magabiztosan nevelt generáció, és kihal lassan az asszonynak a konyhában a helye féle vénember társaság. A menstruáció kellemetlen, de havi egyszer van és 3 napnál tovább nem fáj, arra is van fájdalomcsillapító, fogamzásgátló.

A fiunkat is abban a szellemben nevelem, hogy a lányok ugyanolyan emberek mint a fiúk, nem kell rögtön azt feltételezni, hogy nem tud kosarazni, csak a barbi érdekli stb. A világra nyitottnak kell nevelni és állhatatosnak, mindeközben olyannak aki megvédi a gyengébbet és kiáll értük. Fiú vagy lány, tökmindegy.

Én szeretek nő lenni. Nyilván a menstruáció bizonyos napjain elmormolok pár bazmeget, de eddig túléltem minden hónapban.

Ennek megfelelően nem igazán értem, miért kéne sajnálnom a lányaimat. A fiamnak is lesz elég baja az életben, úgy gondolom.