Igaz, hogy 2 gyerekkel konnyebb?

"vannak tipikus korszakok amiket nyilvan nem tud egy tobbgyerekes tapasztalata lefedni milyen lehet egy gyerekkel hiszen akkor mar ket gyereke volt."

Nincs ilyen, mert ha az egyik gyerek nincs otthon "bármely korszakban", rögtön érzem, hogy milyen lenne ismét csak egy gyerekkel...

Hát, ezt így nem lehet kijelenteni szerintem, gyerekfüggő.

Nálunk 3,5 év a korkülönbség, most 5,5 éves a kislányom és 2 éves a kisfiam. Mostanában érzem már, hogy sokszor tényleg könnyebb, mert nagyon sokat játszanak együtt, mióta a kicsi is érti már, mit akar a nagy, lépést tud nagyjából tartani vele, meg ő is ki tudja fejezni magát. De igazából ehhez kell az, hogy a lányom az a típus, aki szereti a kicsiket, és így szívesen játszik az öccsével (nem én kérem meg rá). Ha nem lenne hozzá türelme, magában molyolós lenne stb, akkor ez baromira nem működne. Most is van olyan, hogy azt mondja, egyedül akar játszani a szobájában, olyankor nyilván nem küldöm oda a kicsit, hanem lefoglalom.

Eleinte pedig biztos, hogy nehezebb, amikor a kicsi még baba, az nálunk se volt egyszerű, pedig marha türelmes volt a lányom egy 3-4 éveshez képest, és féltékenység se nagyon volt. Az viszont szerintem kifejezetten káros, amikor elvárás a nagytól, hogy szórakoztassa a kicsit, így lehet frankón megutáltatni vele.