Tartanatok a baratsagot? Es ha igen akkor hogyan?

Van egy ismeros csalad, akiknel egykoru a gyerek az enyemmel. A gyerekek szivesen jatszanak egyutt, es amikor talalkozunk, a masik anyuka nagyon szivelyes velunk.

Azonban azt figyeltem meg, hogy valahogy mindig ugy alakul, hogy mi alkalmazkodunk hozzajuk. Peldaul: ha meghivnak magukhoz, akkor o ad meg napokat, de ha en hivom meg akkor amit en adok meg nem jo; ha kihivjuk oket jatszoterre, akkor meg nagyon sokara jonnek (de ugy h nincs semmi kulonosebb dolguk, csak anyukanak igy kenyelmes) es a vegen kb fel orat tudnak a gyerekek egyutt tolteni. Athivnak 2 hetes kesessel uto szulinapi "bulira", beiger a gyerekemnek tortat, aztan csinal egy felig odaegett mikro popcornt (nem a kaja, hanem az igergetes nem tetszik) es volt masfel hete osszehozni + direkt ugy hivott minket, hogy home officeban van.

Most azzal akasztotta ki nalam a biztositekot, hogy megbeszeltunk egy napot, h atjonnek hozzank, keszulok, varjuk oket, es meg jo, hogy elotte rakerdeztem mikor jonnek, mert benyogi, h "ne hari, nem tudunk menni". Ha meg nem irok ra akkor ott vartunk volna ki tudja meddig?

Nem igazan vagyok kozossegi ember, kicsit autistanak is erzem magam, es nagyon magamra veszem a dolgokat.. de szerintem ezek olyan viselkedesek, amik a masik emberrel szemben nem fair.

Ha en megigerek valamit azt be is tartom, ha valamit meg akarok tenni azt meg is teszem. Nem tudok mit kezdeni ezzel a helyzettel, a sekelyes viselkedessel. Tudom , nem kene foglalkoznom vele, de valamiert megis kattogok.

Szerintetek... ?

Illetve mivel a gyerekek jol megvannak, azert, mert en felnottkent igy latom, nem akarom megszakitani a kapcsolatot veluk (amit egyebkent nem en kezdememyeztem), de valahogy jo lenne valtoztatni...

Elore is koszi a valaszokat.