Szülői túlféltésről és elkényeztetésről írnátok nekem?

az én kislányom cicin alszik el, és sokáig együtt is aludtunk, mert sokszor ébredt és nem hagytam sírni. mindig felvettem nappal is, ha sírt. ezt diktálta az ösztönöm.

most 20 hónapos, és éjjel egyedül alszik, továbbra is kap cicit elalvás előtt, és NEM DIKTÁTOR! sokkal jobban meg tudom vele bezsélni a dolgokat, mint ahogy a köenyezetmben az anyukák hasonló korú gyerekeikkel. nagyon ritka a hiszti nálunk. és nem azért, mert a természete angyal. nem az, ördögfióka, aki sose áll meg. de a hisztit nagyon gyakran meg tudom előzni, úgy, hogy megmagyarázom, mit miért és hogyan. és ő tolerálja. nem tudom, azért-e, mert mindig odafigyeltem az igényeire, nem hagytam sírni, sokat foglalkoztam vele, sokat nevetünk, és lehet, tudja, hogy ami anyától jön, az csak jó lehet, hisz ő szeret és ODAFIGYEL rám. szóval abszolút nem diktátor, együttműködő, megvannak a határok, és ő ismeri és betartja őket. nagyon nehéz volt ezt megvalósítani, mert sokáig csüngőmaki sírós baba volt, olyan 1 éves korától kezdett lassan javulni, és sokat hallgattam, hogy miért nem nevelem önállóságra, miért így miért úgy, majd elkapatom, majd nem tudom...nem kapattam el, nem lóg rajtam egész nap, okos, jó humorú, figyelmes, önálló gyerek . ha valamit nem tud megcsinlni egyedül, akkor meg szól, és segítek neki. szóval nem egy agyrém az életünk, ahogy sok 20 hónapos gyerek mamája meséli, hogy nem bír a gyerekével, a haja feláll tőle. nálunk nincs így. ezt annak a válaszolónak mondom, aki szerint az igén szerinti nevelés hülyeség.....

csak pontokba szednék néhányat, bocs, ha ismétlek másokat.

- ha a gyereket nem hagyják önállóan elmélyülten játszani

(félreértések elkerülése végett olyasmi, mint pl. építőkockánál odaugrál valaki, mondván: ezt nem úgy kell rakni.)

- ha nem hagyják a balesetmentes keretek között közlekedni, felfedezni. persze ott kell lenni, ügyelni, ne essen le.

- ha mindent megcsinálnak helyette

- ha nem hagyják önállóan kifejezni magukat, folytonosan kijavítják, amit mond, vagy tesz.

Mostanában megfigyelem azt is, hogy a saját gyerek mindenek felett, a másik pedig a szükséges rossz.

Vagy a másik véglet, a "kedvencem": amikor a gyereket teljesen magára hagyják, nem figyelnek, nem szólnak rá.amikor kellene. Ez még az eddigieknél is rosszabb.

Wow, en kulfoldon vagyok nanny...azon gondolkodtam adok egy kis izelitott az eszetlen szulok eszetlen gyermekei fejezetbol.

Csalad 1.) 4 evesen a kajas mancsodat, szadat a feher ulesgarnituraba torlod...nem baj kislanyom. Be is kakalsz mert lusta vagy elmenni a klotyoig...az sem baj. Oh biztos valami baj lehet a hallasoddal azert ignoralsz mindenkit es nem erdekel mas csak a sajat erdeked ezert aztan senkit soha nem tudtal es nem tanultal meg tisztelni beleertve anyadat is...biztos azert van, mert rosszul hallassz. Elviszunk az orvoshoz, kapsz egy kis csovet a fuledbe...segitett? Nem...orvos mit mondott? Anyuka! Talan ra kellene szolni a gyerekre....

Csalad 2.) Nagyobbik gyermek arcon kopi a nanny-t - anyuka nem szol. Anyuka heti 2x elviszi a sulibol ebedelni - mert a menza budos vagy mi?! - kesobb visszaviszi a suliba. A gyerek azt mond amit akar es ugy sertegeti a baratait ahogy kedve tartja, de ha tarsai visszaszolnak, nem kepes megbirkozni a kritikaval...hiszen soha semmi kovetkezmenye nem volt semmijen tettenek otthon.

Kisebbik hasonlo, de a csaladot fraszban tartja 24/7. Kover, de reggelire szenhidrat bombat kap, ami utan be crash-sel ugy 10 korul, amikor is senki nem kivan korulotte lenni. Anyja folyamatosan uj dolgokat vesz neki, mert azt hiszi ugy viselkedni fog es nem tunik fel neki, hogy a gyerek csak addig normalis, amig meg nem kapja amit akart. Ha megvan a vagyott vacak az kb. 5 percig erdekes. Onbizalom, agresszio es totalis szellemi zurzavar es sotetseg jellemzi az agyat. Allandoan visit, mint akit vernek, mindenert - es higyjetek el en nem hiszek a gyerekre valo utesben...de ennek a koloknek csak az segitene. En sokk terapiazni szoktam szavakkal...a hatas mindig csend es figyelem...

Ez a gyerek csak tolem tart. Meg kedvel is. De en egy percig nem hagyom, hogy az enyimeimet is terrorizalja, ahogy a noverenek sem...

lakik egy család a szomszéd háztömbben.

óvónő anyuka a csoportjába járatta saját gyerekét.

amikor a többi verset tanult, énekelt, rajzolt, "számolt"=melyik több?, melyik nagyobb? stb., a kisfiú ha nem akart, nem kellett részt venni, persze sosem akart. belebetegedett abba, hogy az ő anyukája úgy 30 másik gyerekkel foglalkozik egész nap, nem vele. asztmás lett, ekcémás, allergiás. az iskolában tűrhetetlen volt a viselkedése, kisegítő osztályba kellett járnia, mert nem tudott az osztállyal haladni, nem figyelt, nem tudott tanulni. jelenleg 8 általános végzettséggel dolgozik egy gyárban, a pedagógus anyuka meg nem érti, kire ütött a gyerek. pár évvel idősebb mint én, nincs még 30 a srác, de se barátnő, se haverok, csak anya meg a meló.