Ha anyagilag nem lennél rászorulva, akkor is bölcsibe adnád a gyereked (2 éves), hogy dolgozni mehess?

Nem adtam be egyiket se. A kisebb is csak a 3. szülinapja előtt egy hónappal kezdte a bölcsit, azt is csak azért, mert 3,5 évesen lett volna oviköteles, évközi ovifelvétel nem volt.

Dolgoztam eleget előttük, dolgozhatok még sokat, volt elég megtakarításunk a kieső időszakra, nem siettem vissza. Majdnem 6 évet voltam egyhuzamban otthon, nem bolondultam meg tőle, a legszebb időszak volt, azóta is visszasírom. Nem ugyanaz munka mellett a maximumot nyújtani. Sokkal fárasztóbb.

Egyébként jó munkám van, vezető pozíció. Abból is jöttem el.

Én beadtam mindkét gyerekemet bölcsibe, nagyon szerettek járni, szuper gondozónéniket fogtunk ki.

A gyerekeknek ennyi idősen már jó a gyerekközösség, sokkal érettebben kerültek oviban, mint azok a társaik, akiknek az ovi volt az első közösségük.

Nem bántam meg.

Most érkezik a tesó, úgyhogy a nagyobb nem megy bölcsibe, marad velünk itthon oviig. (Egyébként ment volna.) A második gyerkőc menni fog bölcsibe.

Nekem egyszerűen jót tesz a szellemi tevékenység, az hogy mozog az agyam, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok tőle akkor is, ha oviig részmunkaidőben megyek vissza.

Egyébként megtehetnénk anyagilag, hogy itthon maradjak, de nyilván fentieken túl az is sokat számít részemről lelki szinten, hogy sok százezer forint kiesésről beszélünk egy éven át, ha itthon maradok gyes alatt. Engem ez frusztrál. Node majd még nyilván meglátjuk. Most a 2 éves lányomon azt látom, hogy igényelne már gyerek társaságot. Hogy őszinte legyek én emiatt elgondolkodtam magán bölcsin is, ahova lehet vinni 2-3 délelőttre is csak, az élmény miatt. Majd meglátjuk a pici milyen természetű lesz.