A mai világban már az a normális ha 28-tól és felfelé alapítunk családot? 20-24 évesen még olyan felelőtlennek nézik az embert?
Az utolsóhoz fűzném hogy nem az volt a kérdés hogy kinek mit toltak alá:D
Mindamellett nekem is alámtolták a házat, mégsem éreztem úgy 20 éves koromban hogy itt az ideje a gyerek szülésnek.
Nyilván az anyagiak fontosak a semmibe nem szülnék de nagyon sok körülmény közrejátszik még lsd. társ,családi háttér,vagy az hogy ki mikor érett meg az anyaságra.
Én is úgy gondoltam hogy majd 20évesen szülni fogok mintahogy azt anyu is tette, de nem értem meg rá.Ennyi ki igy ki úgy..Nincs abban semmi ha valaki 20, és abban sem ha valaki 30 évesen szüli az első gyerekét.
En is a fiatal anyukak taborat erositem.
21 evesen szultem.Mar 3 honapja ferjnel voltam mikor teherbeestem.
A ferjem most 29 eves,vagyott arra,hogy mar apa legyen.Nalunk a csaladba anyukam,nagymamaim is fiatalon lettek edesanyak.Igy beadtam a derekamat.
Most 10,5 honapos a kisfiunk.Nem bantam meg a dontesemet.
Igaz a szemelyimet meg mult honapba is elkertek mikor a ferjem szulinapjara bort akartam venni:) Baba arcom van 16-nak neznek altalaba,rendszeresen a fiam babysitterenek neznek.
Es nekunk sem segitettek a szulok semmiben.Kulfoldi melot valaltunk,igy szereztunk meg mindent.
A kisfiunknak mindene meg van sot meg tobb is.
Baratnom 35 eves most szult eloszor,most aztan kapkodnak,jovore mar tervezik is a kistesot,hogy beleferjen meg az idobe.Nekem meg ez nem szimpatikus.
De kinek a pap...
Ja es edesanyam aki 22 evesen szult meg a gyerek neveles kozben 2 diplomat szerzett.Tehat van elet a gyerekvallalas utan is.
Köszönöm a sok választ!
Hát én is úgy gondoltam, hogy diploma, munka, egzisztencia megalapozása és úgy a családalapítás! Elég jól tartottam az "ütemtervet" csináltam a sulit...bejutottam egy tök jó helyre....
DE fogamzásgátló mellett teherbe estem 24 évesen. Eszembe se volt még a baba, rögtön kétségbeestem...mondtam, hogy abortusz...a párom az első meglepetés után nagyon örüét neki (titokban reménykedett, hogy megtartjuk) Én makacsul ragaszkodtam az abortuszhoz.
Voltam dokinál, csomó vizsgálaton, hogy egészséges lehet-e...minden rendben volt. Párom nem akart befolyásolni,mert nem akarta átbeszéltük, de azt mondta, ha nagyon nem akarom akkor ne tartsuk meg. A végén kiderült, hogy kicsi a méhem meg egyéb gondok és a nődokim annyit mondott örüljek, hogy sikerült teherbe esnem természetesen...és amúgy is soha nem lesz olyan alkalom, hogy minden kész jöhet a baba, mert mindig lesz egy cél amit előbb el akarunk érni.....végiggondoltam és megtartottam....életem legjobb döntése volt.
Soha nem szerettem annyira a babákat, azt se tudtam mit csináljak vele, de ahogy megszületett megváltoztatta az életem..imádom. Igen, nehéz lesz befejezni a sulit (most passzívos vagyok van vissza 2 félévem.) belevágni egy lakásba...de együtt mindent megoldunk a piciért, hihetetlen erőt ad...és megvan mindene...és erősen gondolkozunk i külföldre költözésen ha nagyobb lesz picit...így legalább nem tart vissza a vagyonunk itt hagyása!
Igaz nem így terveztem az életem, de boldogabb nem is lehetnék.
Azért szeretném a másodikat majd kicsit tervezettebben megszülni...mikor készen vagyunk rá.....bár így, hogy sürgetett az idő gyorsabban előteremtettük ami kell egy babának...ha időnk lett volna, bizti nem ment volna így...és nem használt cuccai vannak....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!