Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Szerintetek az normális, ha...

Szerintetek az normális, ha az összes családtagom felelőtlennek tart és kikészítenek idegileg?

Figyelt kérdés

Már pár éve elmúltam 20 éves, mégis gyerekként kezelnek. A lényeg az,hogy külföldre megyek szerencsét próbálni, van ismerős, keresek munkát, de mégis ellenem vannak és azt mondják,hogy felelőtlen, meggondolatlan vagyok, engem el fognak taposni, nem leszek boldog (ezt különösen anya mondja). Hogy van bátorságom ehhez. Az a pár családtag, anya, tesómék, unokatesók, unokatesók párjai,nagynéném. Így, szinte egy emberként sorakoznak fel egymás mellett. Mikor ma neném és anya le akart beszélni és azt mondták ismét,hogy felelőtlen vagyok, majd meglátom, hogy nem lesz munkám sem, akkor ott hagytam őket. Mikor visszamentem azt mondta neném,hogy menjek pszichológushoz,hogy így viselkedek. Hónapok óta hallgatom ezt, mégis hogy kellene viselkednem? Már annyit bőgtem emiatt.


Elmondok egy másik történetet is. 20 évesen megkisebbítettem a mellemet, mert nagyon zavartak a nagy melleim és nagyon szégyelltem, boldogtalan voltam emiatt, a testem börtönében éltem.

Na, akkor ugyanezt eljátszották. Hogy én akkor mit kaptam. Unokatesóm hosszú hónapokig szóba sem állt velem. Nem értették, hogy én miért teszem ezt, mikor unokatesómnak is nagyok a mellei, nővéremnek is (hozzátenném, hogy szinte már a hasukat verdesi) és ők el tudják fogadni magukat, én meg nem. Még annyit,hogy a saját párom előtt nem mertem levetkőzni, takargattam magam, görnyedve jártam, de persze ezt valahogy figyelmen kívül hagyták.Mondtam nekik,hogy én szép,kerek mellett akarok magamnak, mert én így tudom elfogadni magam. Persze akkor is pszichológusért kiáltottak. De nem érdekelt, elmentem, megcsináltattam és teljesen megváltoztam, pozitív irányba, többé nem szégyelltem magam, nyugodtan hordhattam szép,csinos felsőket, kivágottat és a párkapcsolatomban sem zavart többé.

Na szóval, csak azért írtam le,hogy áttekinthetőbb legyen a helyzetem.Persze szeretnek a családtagjaim és én is őket, tudom,hogy féltenek, de én ezt túlzónak találom és úgy érzem,hogy magányos vagyok mellettük és nem értenek meg.


2010. júl. 9. 14:28
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

a leírásból ítélve neked van igazad.. nem lehet hogy egyikük sem elég nyitott, régimódi gondolkodású, te meg valamiért más lettél,


menj csak külföldre, legalább nem tudnak majd hülyeségekkel piszkálni, éld a saját életed, és csak akkor találkozz vagy beszélj velük ha normálisan tudnak kommunikálni veled és nem csak leoltanak. én teljesen elhatárolódnék, mert csak rossz hatással vannak rád és negatívak. normálisan is meg lehet mondani véleményt, hogy "menj kislányom, próbáld ki magad, ha netán mégsem sikerülne, mi itt leszünk"...


a szülőnek hinni kell a gyerekben akkor is ha az krokodilvadász vagy űrhajós akar lenni.

2010. júl. 9. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:

2. de az is lehet, hogy irigyek, hogy ilyen bátor vagy... anyukádat elynomta az ő anyukája, őt az ő anyukája stb aztán azért ezt szajkózzák, mert egyikük se merte megvalósítani az álmait.


nekem az egyik nagymamámnak az elején nagyon nem tetszett, hogy búvároktató leszek, mert "tisztességes munkát" szeretett volna, ha keresek. most már csak annyit mond, hogy "jaj nagyon vigyázz a cápákkal" :-D egy idő után idősebb emberek is képesek pozitív irányba változni, vagy toleránsabbank lenni. pedig ő tényleg nem az a típus, és mégis.

2010. júl. 9. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%
Az első történetet mintha én írtam volna. 24 éves voltam, mikor kijöttem külföldre, hát ne tudd meg, nálunk is ez ment. "tuti nem fog sikerülni, mert nem vagy elég talpraesett....bla--bla--bla. Teljesen kiakasztottak. Senki nem hitt bennem a családomból. Én párommal együtt jöttem ki. Az utolsó reggelim közben is ezt hallgattam, sírva jöttem el. 3 éve vagyunk kinn. 1. év után, mikor hazamentünk látogatni, azt hittem, majd elismernek. Mi volt a reakció?: Hát ezt itthon is meg tudtad volna csinálni, csak mázlid volt, az hogy egy éve kinn vagy, még nem jelenti azt, hogy kinn is tudsz maradni, bla-bla-bla. Belémgázoltak megint. 2. évben mentünk volna haza, de csak úgy tudtunk hazamenni párommal, hogy ő először hazament 2 hétre, és utána meg én, aznap, mikor visszajött, aznap mentem én Mo-ra 2 hétre. Az utolsó éjszakáját töltötte otthon párom. Elment elbúcsúzni szüleimtől. Addig-addig mondogatták neki a magukét, amígy páromnál betelt a pohár, és beolvasott nekik. Mikor én hazaértem és elmentem szüleimhez, teljesen megváltoztak. Egy rossz szavuk nem volt. Nem piszkáltak többé. De teljesen elfogadni, és belátni azt, hogy életképes vagyok, akkor tették meg, mikor idén januárban elmondtam nekik, hogy babát várunk. (4 hét és itt van:D) Azóta teljesen normálisak...szóval van esély, talán egyszer belátják, hogy nem vagy felelőtlen, én azt kívánom, hagyd őket figyelmen kívűl, valósítsd meg a terveidet, és ha ez után is azt mondják, hogy felelőtlen vagy, olvass be nekik, az segít:D
2010. júl. 9. 14:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat.Az utolsó válaszolónak mondanám, hogy tényleg nagyban hasonlít a történetünk. Ilyen példák is kellenek, és igenis meg lehet csinálni. Nagyon okosan és ügyesen csináltad, én a szüleid helyében büszke lennék a gyerekemre. Bennem is megvan a bizonyítási vágy,hogy azért is megmutassam sikerülni fog és megállok a saját lábamon. Bízok abban, hogy sikerülni fog, sokat tettem azért, hogy most már megvalósítsam a vágyaimat.
2010. júl. 9. 19:09

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!