Érte már valami apróbb, nagyobb baleset a babátokat?

-1 évesen elesett, a küszöbbe verte a fejét. Hatalmas!! pukli lett a homloka közeén, kb 1 hónap kellett, hogy elmúljon.

-Másfél évesen magára borította az ecetet, a szája-bőre, mindene, hol érte kifehéredett, kiszáradt, halálra rémültem.. Gyorsan vittem lezuhanyozni a bőréről, aztán megnyugodott.

-3 évesen becsapta az ajtót az ujjával együtt, belilult és 3-szorosára dagadt, szerencsére nem tört el.

-Egy éves kora körül ő is kiesett az etetőszékből, pedig ketten álltunk ott, de nem lett baja akkor sem, épp a védőnő volt látogatóban.. :S

Többször esett már el úgy, hogy vérzett a szája, de hamar elmúltak és egyik sem volt vészes.

Mostanában ha neki szalad valaminek és kong a buksija, már észre sem veszi....

Szerencsére kórházba még nem kerültünk, remélem nem is fogunk.

Én 3 éves korom körül a forró teát borítottam magamra, hónapokig kellett kötözésre járnom és a mai napig látszik a nyoma. Az unokatesóm kivasalta a kezét, neki tettek is rá bőrt a combjáról. A férjemnek a mozgólépcső fogai vágták le félig az ujját gyerekként, szerencsére sikerült visszavarrni. Az anyukámnak az ajtó csípte be, azóra is hiányos az az ujja:(

Ami a fiamat érinti, az összes balesetét nehezen dolgoztam fel, nagyon megijedek, ha csak veszélyes a környék, pl az asztal mellett táncol (pedig kör alakú), ő meg csak kinevet...

Szerintem ezt nem lehet megszokni.