Anyukák, milyen gyakran lesz elegetek?















Végig olvastam az összes hozászólást...nem vagyok már mai csirke, későn szültem, 37 évesen. Most 8 hetes a lányom, akire éveket vártunk...mégis kikészültem 6 hét alatt. Mindent én akartam csinálni, etetést, babusgatást, éjszakázást és a háztartást is. Egy jó nagy adag szorongás lett belőle, majd alvászavar, most a depressziónál és önmarcangolásnál járok, pedig angyali a lányom, mert jó alvó, és végül is egyszer kelt hajnalban eddig is.
Most már rájöttem, hogy nem kell a nap 24 órájában készenlétben állni, és a 8 hetes babám nem igényli egyfolytában a gügyögést, az éneklést és a mondókákat, mert éppen most fedezi fel a kezét, és tetszik neki a kontrasztos falfestés és hosszú percekig azt bánulja. Egyedül alszik el, cumival, néha egy kis simi. Rájöttem, hogy nem kell nekem mindig ugrálnom körülötte, mert egyszerűen erre nincs szüksége. A másik dolog az, hogy el kell fogadni minden segítséget, mert nem baj, ha megosztozunk a feladatokon. Nálunk most megy a szoktatás, hogy éjjel aludjon, és ne keljen fel enni. Először tiltakoztam ellene, de hallgattam anyósomra, aki állítja, hogy ez így van jól. Végül is felnevelt 2 gyereket, és a férjemmel össze van nőve, tehát nem lett lelkisérült, mert így szoktatta az anyja. A szoktatást az anyósom csinálja, napok óta itt alszik, és kell a babához, mert szégyen nem szégyen én kibuktam teljesen. Szóval nem vagy egyedül azzal, hogy nehezen bírod, mert iszonyúan nehéz ez. A nehézsége abban van, hogy hiába vagy fáradt, elcsigázott, nem teheted meg, hogy kiveszel egy kis szabadságot, vagy félredobsz mindent, mintha a munkádról lenne szó, hanem itt a gyermekedről van szó, muszáj kiszolgálni az igényeit.
De azt megteheted, hogy néhány órára másra bízod, rokonra, szomszédra, barátra vagy éppen egy bébiszitterre, mert muszáj magadra is időt szánni, különben szétesel, boldogtalan, idegroncs anya leszel, és azzal ártanál legtöbbet a gyerekednek. Nem vagyunk egyformák, rá kellett jönnöm, hogy én sem vagyok az a "feláldozom magam" típus. De ettől még szeretem a lányom, a családom, és lehet éppen ezzel teszek jót velük, mert így visszatalálok önmagamhoz, így tudom majd maximálisan megadni számukra a kiegyensúlyozottságot, a nyugalmat és a szeretetet.
Látom neked is az alvás hiányzik a legjobban. Én azt javasolnám, hogy más keljen fel hozzá, ha lehet..néhány átaludt éjszaka után másként látod majd a világot. Aztán nappal is szánj magadra időd, vigye el más sétáltatni, játszon vele más...így nyersz egy kis időt magadnak. Hidd el, ez így normális. Én is most győztem magam erről, és nincs olyan nő a környezetemben, aki ne erősített volna meg ebben.





utolsó nagyon jól leírta! én 24 évesen szültem, szóval nekem is igencsak elkelt a segítség :)
8:57





Szio Hát én akkor nem szólhatok egy szótse!
Az én kisfiam 3 hós kora óta éjszaka alszik a saját ágyában mert ugye most nagy divat hogy a szülőkkel alszik.
Akkor mára már 19 hós este 8 fekvés és alvás nincs mese,és reggel 8 ig alszik simán ,nagyn ritka ha nem!!
Tehát ezért nem szólhatok !!
Viszont azt nem tudom megérteni egyes anyukákat köztük a barátnőmet hogy 9fél 10 kor teszi le a 18 hós gyerekét,egy kicsi gyereknek ágyban a helye 8 vagy még előbb!!!
Elnézést kicsit eltértem a tárgytól!!
Niki voltam










Az én fiam alszik éjjel, mégis időnként kibukok. Nem tudjuk másra bízni, mert távol lakunk a rokonoktól. Szerintem ez normális. Nekem az hiányzik, hogy egy fél napot a férjemmel töltsünk kettesben, de közben ne a tévé előtt punnyadjunk, hanem valamilyen aktív, szórakoztató programon vegyünk részt, és közben ne kelljen fél szemmel a gyereket lesni, hogy éppen milyen rosszaságon töri a fejét.
13 hós





Úgy bírom az ilyen "kinek szültetek" dumát!!
Én nem magamnak szültem. A gyerek ugyanúgy az apjáé. a nagyszüleié és még említhetem a nagynéniket is. Mi minden lelkiismeret-furdalás nélkül "lepasszoljuk", ha kimerültünk. Így a gyerek családban nő fel, és nem az anyja szoknyájába csimpaszkodva. És én sem szűntem meg létezni...
Jó, tudom, nem mindenkinek van ilyen szerencséje a családdal.





08:35-nek igaza van.
majd Téged is jól lepontoznak, mint eddig mindenkit, aki azt írta, hogy nem kll a gyereknek folyton az anyján csimpazkodnia :P:P





Kedves Kérdező! Teljesen megértelek! Mintha én írtam volna ezeket a sorokat!!! Én is sokszor érzem azt, hogy nem bírom tovább, elég volt! aztán persze jön a lelkiismeretfurdalás, mert nyilván, mint mindenki más, én is imádom a babámat.
Mielőtt szültem, baromi okosnak hittem magamat, könnyen ítélkeztem, azt hittem minden a szülőkön/ a nevelésen múlik, és hogy majd én milyen jól kordában fogom tartani a dolgokat! Ehhez képest kaptunk egy babát, aki az első 6 hónapot végigüvöltötte, nappalt éjszakát egyaránt, csinálhattam én bármit! Pedig tényleg MINDENT kipróbáltunk. Következetesen, napirenndel (én sem akartam olyan gyerkőcöt nevelni, aki csak rajtam csimpaszkodik egész nap) de hiába volt minden, tényleg wc-re sem tudtam kimenni, anélkül, hogy ne ordított volna. Sokszor hagytam (mert hát pisilni ugye kell...) meg feküdtem csak mellette a játszószönyegen, nem vettem fel, de csak üvöltött és üvöltött én meg szépen mentem tönkre idegileg ebben... Éjszaka is próbáltunk már mindent, a vasszigort is beleértve, mert mondták, hogy csak meg kell szoknia, hogy nem veszik fel éjjel. Hát mi hagytuk. 2 hétig. Nem szokta meg. max pár napra hagyta abba a felkeléseket, utána ugyanúgy újra kezdte. Sajnos megoldást én sem tudok, én most a sedatif pc-t szedem, ez segített egy kicsit az idegeimet helyre rakni, és abban hogy vissza tudjak aludni éjjel, mert nekem ez is gond volt, sokszor egy órába is beletelt, és mire sikerült visszaaludni, már újra keltett. (hiába csak egy kis víz és simi kell neki, akkor is felébred az ember!)
ja és nálunk is sokszor vigyáznak rá a nagyik pár órára hétvégén, az sokat segít még.
Ha gondolod és szeretnéd egy kicsit kibeszélni magadból írj privit, kipanaszkodhatjuk egymásnak magunkat :)
Az összes rosszindulatú, frusztrált, bunkó anyukának meg aki itt mindenkit lepontozott, szívből kívánok éveken keresztül tartó virrasztásokat igazi hisztiző gyerekeket és egy jó kis idegösszeomlást!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!