Milyen "házi- örizetben" 3 évig a babázni?

Két gyermekem van,szeretek velük lenni,de..amikor 2 év körüliek lettek mindkettővel érezni kezdtem a bezártságot.Az elsővel vissza is mentem melózni,jó is volt úgy 3 hónapig amíg ki nem merültem./nagyon stresszes a melóm/

Most is érzem a bezártságot,met a kisebb már 2 múlt,de a nagyobb elsős,apa heti 6 napot dolgozik így nekem sok az elfoglaltságom.

Vágyódom dolgozni,de tudom,hogy csak a bajaimat szaporítanám vele...

Úgyhogy marad a :Mit főzzek?

Mondjad gyorsan mit reggelizel?

Hol a tornazsákod?

Ki pakolja össze a játékokat?

Apa kell-e neked ruhát vasalni?

A nagylányom 3, a kicsi pedig 1 éves.

Mindig is az volt a vágyam, hogy megtaláljam életem párját, gyermekeink legyenek.

Mindent megkaptam a Sorstól.

Boldog vagyok! Én jól érzem magam az édesanya szerepkörében, pedig elötte én is pörögtem, buliztam, éltem.

Számomra olyan visszataszító az a kifejezés, hogy "háziőrizet".

Akárcsak mint az "anyarabszolgaság".

"Dedó" a munkád?

"Halotti tor" volt a szilvesztered?

Szerinted mi a megoldás?

Azt olvasom ki a sorok között, hogy nem igazán vagy jóban önmagaddal. Az anyaszerep pedig igencsak messze áll tőled.

További jó akciós ruhavásárlást kívánok!

20 hóanpos a kilányom. Örökmozgó egy perc unalom sincs az életemben. Csodálatos dolog vele lenni, látni ahogy minden nap egyre okosabb és ügyesebb! Ha tehetném soha az életben nem mennék vissza dolgozni. Idegtépő stressz, a légör sem családias már mint régen volt. Egyszóal nem hiányzik semmi az életemből pedig én munkamániás voltam. Napi 16 órákat dolgoztam és csak a vasárnapom volt szabad. Hidd el így teljes az életem. Már előre utálom, hogy nemsokára ez már nem így lesz. De nem vagyunk egyformák. Viszont sajnállak, mert nem tudod élvezni az élet legnagyobb értelmét, örömét, ajándékát. Amit két szóban tudnék összefoglalni: Anyaság=gyermek!

Ha te ezt börtönként éled meg akkor inkább add be bölcsibe, oviba és menj dolgozni mert a hangulatod átragad a babára is és ez neki nem pozitív élmény hidd el.