Miért van az, hogy valaki amint kimondja, hogy a babája tápszeres, rögtön nagy lemondóan hozzáteszi, hogy sajnos? Olyan szörnyű dolog ez a mai világban?

Ugyan én anyatejet adok a lányomnak, de már (igen, sajnos!) estére Sinlacot kell adnom neki, mert nincs elég tejem.

3 hónapos kora óta fokozatosan fogy, pedig igény szerint szoptatom, mostanában sokszor fél-1 óránként is a mellemen van, mindkettőn, mégsem lett több a tej, nem dől belőle, sosem volt annyi.

Ezt csak a "kedves" 12-esnek írom, hogy örüljön, hogy neki sikerült, de nem kellene mindent jobban tudni.

Bizony a tejmirigy mennyisége mindenkinél más, ezért valaki vért is izzadhat, akkor sem lesz elég teje, más meg nem csinál semmit és tejleadó lesz, annyi a feleslege.

Nekem rengeteg tejem volt! 3 hétig nem is volt gond! Aztán egyszer csak sugárba jött ki a lányomból! Előtte se sok tojást és tejet fogyasztottam, de teljesen elhagytam és akkor is ugyan ez volt! 3 hétig próbáltam, persze kapott közben tápszert is, mert nem akartam hogy éhen haljon a gyerek!

Kaptam hideget meleget! Majd kiderült a lányom tej és tojás allergiás mindezt akkor amikor 5 hós volt! Szóval egyikkel se találkozott még akkor az anya tejen keresztül!

Engem nagyon sokan bántottak! Konkrétan a lakótelepen a sok anyatejes anyuka ki is közösített emiatt!

De ma már teszek rá!

Most várom a 2. babámat, már most a terhesség alatt is próbálok kevesebb tejterméket fogyasztani és tojást is csak mértékkel (lányomnál amúgy is fenn áll még a tojás allergia, a tejet már kinőtte).

Ha nála is gond lesz, az se fog érdekelni!

Nem arra gondoltam, amikor egészségügyi oka van annak, hogy valaki nem tud szoptatni, de a kutatások szerint ez kb. 2%. következő kommentben leírtam, és sok helyen már, hogy a legnagyobb probléma az, hogy kevesen tudják, hol lehet szakszerű segítséget kérni, mindenkinek van ötlete és tanácsa a szoptatással kapcsolatban (kórháztól a sarki fűszeresig) aztán kiderül, hogy 2-3 hónapig szoptatott csak. Én is segítséget kértem, nekünk is nehezen ment, lapos mellbimbóval, hetekig bimbóvédővel, fejéssel, aztán csak az elején kellett pár kortyhoz, növekedési ugrás, hamar beállt a ciklusom, ilyenkor is kevesebb a tejem. Lehet, hogy félreérthető volt, de amit ki akartam hozni belőle, hogy nem mindig megfelelő a legjobb segítő szándék sem és azért amikor napok óta nincs egy nyugodt éjszaka, ha a tápszer után boldogság van, akkor egy kimerült anyuka nem biztos, hogy tovább küzd.

A nemtudomhányasnak üzenem, nem ez az egyetlen boldogság az életemben :D

Van egy szuperklassz férjem, vezető beosztásom, ahová visszamehetek, azt csinálom a munkámban amit szeretek, rendezett anyagi körülmények. Itt ül az ölemben a legcsodásabb dolog az életemben. Nem vágyom másra vagy többre, csak neki a legjobbat adhassam.

Egy 5-6 hónapos baba esetében szerintem már nem éri meg...

Az egyik válaszolóra reagálva, akit kiközösítettek, mert tápszert adott a babájának: nem is értem, milyen emberek az ilyenek... Ha nem adsz neki, és éhes, vagy beteg lesz a tejedtől, akkor meg azért vagy rossz.

Szerintem ez mindenkinek a MAGÁNÜGYE! A legjobb, amikor 50 feletti férfi sógorom a következő párbeszédbe vitt bele:

- Van még tejed?

- Igen, van.

- És elég is?

- Nem, néha pótolni kell.

- És mivel pótolod?

- Tápszerrel.

Pont, több kérdés nem volt. Az ő felesége sem tudott szoptatni, de azért ez sok volt, hogy egy idősebb férfinak ecseteljem a dolgot.