Anyukák, mi ez a túlzásba vitt "mindentől óvás hozzátáplálásnál" dolog sokaknál?

Szerintem egyre több információnk van, több a kutatás és ezért a kutatási eredmények alapján tájékoztatják az embereket, hogy mi okoz nagyobb eséllyel allergiát vagy egyéb problémát. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenkinél gondot okoz, de nagyobb az esély rá. Ez alapján lehet mérlegelni, hogy ki mit mer adni.

Régen nem volt ennyi információ, az orvostudomány (vagy orvoskutatás) is ehhez képet gyerekcipőben járt + a "nép" nem jutott hozzá ezekhez az információkhoz, csak az orvosokon keresztül.

Szerintem nincs ezzel baj, mindenki eldönti, hogy mennyire mer adni dolgokat a babának. Mennyire vállalja fel a kockázatot.

Mindenki saját maga dönti el hogy hogyan, mikor, mivel eteti a gyerekét. Sztem. Semmi köze hozzá másnak.

A sajátodnál ne mért a Nitrit tartalmát, de sztem semmi jogod leszólni azt aki ezt megteszi...vagy hogy ki mikor ad tejet a gyerekének...

Én nem vagyok túl parázós, két dolgot tartottam be: az egyik a 6 hónap (elhiszem, hogy ez jót tesz, és kényelmesebb is volt szoptatni addig) a másik meg a nuku tej egy éves korig ( a bőrgyógyász javaslatára). Szoktam figyelni evés közben, mert sajnos a megfulladás kajától valós veszély, és még csak nem is egyedül az ilyen kicsiknél, pont a napokban halt bele két gyerek pont abba, hogy megfulladt a kajától.

Ami azonban nekem a leglényegesebb: hogy én a saját gyerekemnél így csinálom. Az, hogy más hogyan csinálja, nem az én dolgom, különösebben nem is izgat. Az első babámnál még én is azt hittem, mindent jobban tudok, és mások csinálják rosszul, de rájöttem, hogy abszolút nem érdekes, hogy mások mit csinálnak. Az se ha jól, az se ha rosszul :)

Tényleg úgy tűnik, hogy kissé kezdünk átesni a ló túloldalára. Szerintem, sokan kissé túlaggódják a dolgot. Persze, érdemes és kell is figyelni, főleg annak tükrében, hogy a családban ki mire volt allergiás, de én ezen felül is azt érzem, hogy mostanság a gyerekvállalás és a terhesség nagyon túl van misztifikálva. Nyilván minden anya ismeri a gyerekét, a legjobbat akarja (ez így természetes), de eközben többször azt látom, hogy a gyerekek nem találkoznak olyan alapvető "gyerekételekkel" (pl. tejbegríz), amelyeket a legtöbben szeretnek, és imádják, mert nagyon finom. (Én kevés gyereket láttam, aki ne szerette volna.) Ellenben egyre többször látom, hogy az étkezés átalakul sok helyen egyfajta kimért, kicentizett folyamattá, ahol mereven kell tartani minden szabályt, nehogy a gyerek véletlen egy gramm szénhidráthoz/laktózhoz/nem bio ételhez, stb. hozzájusson.

Én nem azért mondom, mert éppen leszólnék másokat (ahogy már egy kedves válaszoló írta itt vehemensen), hanem mert tényleg kezd ez az egész folyamat túlbonyolódni, mikor valójában nem is olyan problémás, csak az anyai ösztönre és a védőnőre kell hallgatni.