Anyósomnak vagy nekem van igazam?
Történetünk röviden a következő: családi házban lakunk, telkünkön 2 kutyával, akik nem jöhetnek be a házba. Ikreink most 3 hónaposak. Anyósomnak van egy mopsz kutyája, amelyik fajtájának megfelelően prüszköl, hörög stb., mert a lapos orra miatt nem kap rendesen levegőt, a szőrhullásról nem is beszélve... Már a babák megszületése előtt se engedtük be a házba, hogy a szőnyegünk és más tárgyaink se legyenek kutyásak, de a babák megszületése óta ahhoz is ragaszkodom, hogy a teraszra se jöjjön fel, mert ott teregetem ki a babaruhákat, pelenkákat.
Múlt héten, mikor anyósom nálunk volt (a kutyája kint játszott a mieinkkel), eleredt az eső. Nem engedtük be a kutyát a házba, mert számos helyen megbújhatott volna, de nem tette. Anyósom ekkor berakta az autójába.
Azóta viszont nem hajlandó meglátogatni az unokáit, mert a kutyája mindenhova vele megy, de ha mi nem engedjük be, akkor őt sértjük meg ezzel. Szerinte túlreagáljuk ezt a dolgot, ismerősei között is van olyan, ahol a 3 éves kislány a kutyával alszik, mégsincs semmi baja.
Szerintem meg a babáink bármit elkaphatnak tőle, még túl kicsik.
Melyikünknek van igaza?
válasza: válasza:Úgy látom valaki/valakik rendesen lepontozták azokat, akik mertek az oldalamra állni! Ezt butaságnak tartom, mert számomra mindegyik válasz hasznos volt, hisz minden anyuka válaszára kíváncsi vagyok, nem csak az "ellentétesen gondolkodókéra".
A tenyésztő válaszára reagálnék: bár én nem ilyen szinten foglalkozom kutyákkal, csak sima állattartóként, úgy gondolom, hogy meg kell lennie a megfelelő rangsornak, tehát egy kutya (bármennyire is szeretem) sohasem előzheti meg az embert, főleg nem egy családtagot. Én nem nézek le senkit, aki rajongásig szereti és elkényezteti kedvencét, mindenkinek szíve joga, de attól még nem kell vele egyet értenem. A gyerekeimet pedig nem egy steril dobozban szeretném nevelni, mindentől védve, de talán ilyen korán még nem kellene megismerkednie a mopsszal (arról nem is beszélve, hogy akaratlanul is mindenhová széthordanánk a szőrét).
Egyébként a kompromisszum megtalálása azért is nehéz, mert a mopsz nem marad meg semmilyen boxban (nincs is neki és nekünk se), pórázon meg dettó nem nagyon van... Igazából fogalmam sincs, hogy így (mi nem szeretnénk beengedni, ő hozni akarja) mi lesz mindenki számára a megfelelő. :(
válasza: válasza:Szerintem igazad van. Én nagy állatbarát vagyok, nekem cicáim vannak, akiktől a baba miatt sem váltam meg és nem is költöztettem ki őket az udvarra. Kicsit több odafigyelést kíván ez biztos, de nem ártott gyereknek. Most azt sem mondom, hogy használ neki, ki mit gondol erről, szerintem semleges.
Viszont más állatát nem szívesen engedném be én sem, sőt nem is engedem. A sajátomat pontosan tudom, hogy milyen tisztán tartom, hogyan viselkedik meg ilyesmi. Bármennyire is szeretem egyébként az állatokat, sajnos idegen kutyát, macskát a kisbaba mellett nem akarok be engedni a lakásba. Nem fogom hermetikusan elzárni más állataitól, de azért az első hónapokban túlzásnak tartom, hogy boldog boldogtalan a kutyájával tegyen nálunk látogatást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!