Más hogy csinálja? Ti hogy csináljátok? Meg fogok bolondulni:- ( (
18 hónapos a kisfiam, kb 2-3 hónapja hozatom az ebédet, mert képtelenség tőle főzni. Kértem már itt tanácsot ezügyben, de nála nem válik be, hogy játszon, vagy vonjam be a konyhai feladatokba. Ő egyszerűen nem enged el, fizikailag nem tudok főzni, csak ha leteszem ő meg végigordítja a folyamatot. Ma a férjem nekem állt, hogy MÁS miért tudja megoldani a főzést, és én miért nem?? Azzal indult az egész, hogy szeretett volna valami padlizsános ételt enni, ki is nézte a receptet, de én visszautasítottam, hogy jön az ebéd, nem tudok főzni neki. Erre kaptam a fejemre:-( Mert más nem kényeskedik, megcsinálja, akkor is ha üvölt a gyereke, ő már unja a hozatott kaját..stbstb, én erre nekiestem, jhogy ha picit is segítene, talán könnyebb dolgom volna, egyszer nem tenné tisztába, egyszer nem szenvedne vele egy étkezést, ki nem vinné önállóan, de nem úgy, hogy én szívok az öltöztetéssel ő meg kint várja, hogy "kiadjam" a gyereket. Azt mondja főzzek akkor amikor alszik, délben. Nagyon rosszul esett. Én olyankor 1 órán keresztül kiatakarítom a lakást, vasalok, a maradék időben próbálok hajat mosni, gyantázni, esetleg netezni, olvasni KIKAPCSOLÓDNI. Mert a fiúnk éjjel nem alszik jól, én éjjel is ébredek hozzá 5-6 alkalommal, fárasztó, fáradt vagyok.
És most még ő rámzúdítja ezt, hogy más megtudja csinálni. Most meg itt ülök, már kínomban rá is gyújtottam, és bőgök, mert egy rakás szerencsétlenségnek és lustának érzem magam, keresem a hibát, hogy hol rontom én el. Már arra is gondoltam, hogy itthagyok csapotpapot, elmegyek, hogy vissza sem nézek és oldja meg ő egyedül. Komolyan kérdezem, Ti hogyan csináljátok????
Nem...ha ordít a gyerek ő elmegy.Most is lelépett.
Nincs kaja,ellenben nálunk mindig rend van.Lehet, hogy ezen fogok változtatni.
A fiam önálló volt olyan 2-3 hónappal ezelőttig. Nem volt vele soha ilyen probléma, hogy ennyire anyás lett volna. Csak mostanában lett ilyen, és ez egyre erősödött, erősödik. Soha nem aludt velem, most már alig akar elengedni, még akkor is bőg ha nem lát a szobában. A férjemre rábíznám, hogy játszon vele, de amint elkezd bőgni a gyerek ő már hátrál is kifelé. Vagy hagyja bőgni, vagy adja át nekem. Ezért sem teszi tisztába, vagy öltözteti fel mert pár hónapja ezek a dolgok is csak sírással, küszködéssel mennek a gyereknél. Ami bánt, hogy ő mindig kitalál magának valami programot, hogy azonnal el kell mennie, nehogy itthon maradjon. Unja a hétköznapokat, unja ezeket a sírásokat.
Aki azt írta, hogy ezt VÁLLALTUK annak írnám, hogy Te lehet. Nekünk volt egy megállapodásunk a férjemmel mielőtt egyáltalán a gyereknek a gondalata felmerült volna közöttünk. Nem vagyunk fiatalok, 40-esek vagyunk mindketten. Nagyon jó állásunk van/volt, KÖZÖSEN szerettük volna a gyereket, KÖZÖSEN vállaltuk a vele járó kényelmetlenségeket, lemondásokat, de én mára úgy látom, hogy itt csak én mondok le, csak nekem van kényelmetlenségem, csak én vagyok önfeláldozó. És sajnos nekem nem megy minden egyszerre, én nem tudom kirázni a háztartást a kisujjamból, nem tudok főzni sem jól, vannak ilyenek mnt én. De ez már egészen más téma :-) Szóval én nem tudom lehajtani a fejemet, és beletörődni, hogy hát igen, ezt vállaltam, mert nincs így. És nem hiszem, hogy azért, mert valakinek gyereke született, rögtön robot üzemmódba kell kapcsoljon, és az egész élete, a konyha a felmosórongy és a szaros pelenka körül kell forogjon. Én máshogy látom az életemet.
válasza:Ez egy összetett dolog.
Nálunk is voltak nehéz pillanatok, amikor nem jött össze könnyen a főzés, már nem emlékszem, ki hány éves volt akkor, tényleg keresni kell a megoldásokat.
Igaz, az én férjem sosem balhézna ilyesmi miatt.(!)
Ami a ti helyzetetekre eszembe jut így hirtelen:
-ültesd le mesét nézni fél órára, annyi idő alatt még "lassan" is készen van az a része, amíg mellett kell állni. (pl összerakod a pörköltöt, utána már csak le kell zárni, amíg megfő, addig semmi dolgod)
-vegyél egy háti hordozót és ültesd bele, amíg főzöl (ha eddig sosem hordoztad, akkor kölcsönözzetek egyet egy hétre, a www.hordozo.hu-n asszem lehet, akkor nem lesz pénzkidobás, ha mégsem jön be, és kipróbálod legalább)
-csinálj neki "kis konyhát"
Én úgy csináltam, hogy magam mellé tettem egy széket, az volt az ő "tűzhelye", adtam neki egy rendes kislábost és egy fakanalat, bele tettem pl. nyers sárgarépa karikákat, azt kavargatták és persze ettek belőle (de az még egészséges is), nem hiszem, hogy ilyen "valódi módon" ne élvezné.
-kérd meg apát, hogy amikor haza jön, játsszon a kicsivel, amíg Te megfőzöl
-fürdessen apa, és főzz az alatt
-vagy főzz fektetéskor
-készítsd elő este a másnapit (pl. megpucolod a zöldséget/krumplit a köretnek és víz alatt hűtőbe teszed, akkor másnap már nem kell ezzel bajlódni, ez a legtöbb idő, vagy darabold fel a husit, pácold be, másnap csak sütöd stb stb.)
Ami a férjedet illeti, szerintem ne buzdítsd arra, hogy menjen az anyjához enni, mert ez nem mozdítja előre a kis családotokat. Inkább próbáld vele nyugodtan megbeszélni, hogy mi a nehéz Neked, és együtt találjatok/keressetek megoldást.
Minden jót!
3 gyerekes anyuka
ui: én is szívesen rendelnék egyszer-egyszer, de az allergiák miatt nem tehetem. :o(
válasza: válasza:Szia,
elsősorban le kellene ülnöd a férjeddel és beszélgessetek egy kicsit. Ketten vállaltátok a gyereket így ketten is kell hogy megoldjátok a gondokat, egy kicsit besegíthetne neked a gyereknevelésbe, pl amikor haza ér a munkából 1-2 órára leül a gyerkőccel játszani és addig te tudsz főzni ... Valamit valami ért:)
Tény hogy nem minden a gyerek körül mozog, de vannak ilyen babák aki nagyon nagyon ragaszkodnak az anyukához én láttam ilyet és sajnos ezekkel a gyerkőcökkel nagyon nehéz megoldani a napi otthoni munkát.
Szokott a tv t nézni a gyerkőc, meséket ? Tudom nem a legjobb megoldás a tv, de néha hatásos. bekapcsolsz neki egy mesést, amíg nézni 5-10 percig, addig már tudsz egy két dolgot csinálni, pl előkészíted a főzéshez való dolgokat ... Meg kell tanítani a gyerkőcöt arra hogy anyának dolga van, nem lehet mindig vele, na meg kell tanuljon egyedül játszani elfoglalja magát.
esetleg amíg te főzöl, az etetőszékbe beleülteted magad mellé húzod ceruza toll a kezébe, közben magyarázol neki.... Meg kell próbálni, hátha bejön, ha nem akkor ott kell hagyni sírjon, 2-3 napig sírni fog utána abba hagyja, megszokja. Tudom nehéz, meg könnyű mondani, de meg kell próbálnod kicsit arra szoktatnod a gyerkőcöt hogy egyedül is játszania ... Na meg a férjedet mindenképp vond be a dologba, neki is segítenie kell.
Gondolom, illetve remlem, hogy ez csak átmeneti a gyereknél, mert mint írtam nem volt ilyen anyás. És most azért számotvetettem magamban ahogy olvaslak benneteket, és nem, sajnos én nem hagynám ordítani csak azért, hogy legyen kaja az asztalon, nekem nem az a fontosabb, hogy étel legyen. Nekem fontosabb az, hogy ő nem bőgjön. Igen, itt valóban VELÜNK van a baj, a férjemmel és velem.
Esti főzés azrt nem jó, mert estére én elfáradok, ha hiszitek ha nem, a gyerek kb 9-9:30-kor alszik el, és ekkor én még összepakolok, letusolok stb, és alig várom, hogy aludhassak. Biztos lusta vagyok, de nem érzem az az égető bizsergető jó érzést, hogy éljen, végre éjjel főzhetek! Pláne úgy, hogy tudom, hogy éjjel 5-6 alkalommal ébred, én is ébredek, avgy, hogy hordozom az ölemben mert máshogy nem jó neki, ilyenkor 1 vagy akár másfél órát is koslatok vele. 6-kor legkésőbb 7-kor ébred.
válasza:Ha igaz, amit írtál, a férjedet nyugodtan felelősségre vonhatnád, mert nem tartja be, amit vállalt.
Gyakorlatilag olyan az életed, mintha elhagyott volna, és egyedül nevelnéd a kicsit (kivéve gondolom az anyagi oldalát)?
válasza:Kedves Kérdező! Először is a párodra hagyd a gyereket egy napra,hogy észbe kapjon,hogy mennyire nehéz tud lenni 1 1,5 évessel. A másik,én kicsi kora óta arra szoktattam a fiam,hogy egyedül is képes legyen elfoglalni magát,magyarázat az is volt,hogy tudjak tanulni(főiskolás vagyok,nyáron államvizsgázom) és hogy ne rajtam lógjon napi 24 órát,mert akkor semmit nem fogok tudni,már csecsemőként sokat volt hason a játszószőnyegen,vagy a hintájában vagy babahordozóval vittem a konyhába oda ahol épp feladatom volt,később vettünk egy babakarámot,hozzászoktattuk, a mai napi 30-60 percet is eljátszik benne.A porszívózást,portörlést,teregetést,játék összepakolást,mosógépbe pakolást együtt csináljuk,mikor főzök vagy játszik a fakanállal és az edényekkel vagy a székéből figyel vagy a karámban játszik,ha rosszabb napja van beteszem háttérnek a Micimackót vagy zenét,hallgatja a mesét és a zenét jobban eljátszik. A ruha elpakolást,rend rakást úgyis meg tudom csinálni ha mellettem játszik,sokat rajzol,dublozik,igyekeztünk olyan játékokat venni amik sokáig lekötik,amiket igazán szeret csinálni,és ha cirkuszol mindig elmagyarázom,hogy más dolgom is van,most 21 hónapos,1,5 éves kora óta benne van a dackoszakban így néha ki tud azért akasztani.Máik célom az volt,hogy önállóbb legyen,egyedül is tud öltözni vetkőzni,nem 100%osan de nagyon ügyes,egyedül iszik,eszik,ez neki is jó és nekem is könnyebb.Amit írtam akkor lép érvénybe ha épp nincs a bölcsibe szabadnap,betegség,szünet,hétvége esetén.Mert már szeptember óta bölcsis,ugyanis gyakorlaton voltam,most meg találtam egy 4 órást állást.Szerencsére a párom sokat segít kisfiunk születése óta és sokat volt már vele egyedül,fél-1 egész napot is,bár mostanában többet dolgozik,mint szokott,így ha otthon van kisfiam folyton foglalkoztatja :)
Mond el a kisfiadnak,hogy szeretnél pl főzni,ha cirkuszol is nem baj,ne hagyd hogy kiskirályt játsszon nem szabad,hogy körülötte forogjon az élet,nem lesz semmi baja egy kis hisztitől.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!