Hogyan élitek meg, fogadjátok el hogy nincs segítség? Mind a két nagymama, köszöni jól van és nem messze csak nullák!

Hogyan élem meg?? értetlenül leginkább...nekünk is van 4 ből 3 nagyszülő él, le se t.jják a fejünket (mondjuk a 2 "nagypapa" jobb is ha nem jön mert csak visz pénzt, energiát mindent...) anyósom pedig eljön évente 2szer 1-2 napot, akkor itt "sír" de car az élete és ennyi, eltűnik megint 6 hónapra.

Persze ha neki kell vmi akkor a férjem rohanjon...hát most már hol rohan hol meg nem, mert van neki elég dolga.

Anyósomat zavarja a gyereksírás meg úgy általában a gyerekek.

ha vmit akarunk a férjemmel kettesben spórolunk bébiszitterre. Nem egy olcsó dolog ha tekintetbe vesszük hogy mondjuk fél óra eleve mire odaérünk vhova meg ha programot akarunk csinálni az sincs ingyen plusz a több ezer ft-os bébiszitter...hát nem olcsó.

"Felvinni valamit" anyósnál az pont 2 órás program a férjemnek, amivel nekünk semmi gondunk nincs, szívesen megteszi, sőt természetes. Én csak példának írtam, hogy azok, akik szerint a szülő nem kell, hogy segítsen a gyerekének, azok egy ilyenre biztos azt mondanák, hogy bunkó az a gyerek, aki nem teszi meg.

Egyébként nekem nincs szükségem anyósom segítségére, nagyon jól megvagyunk nélküle, nem hiányzik, hogy valaki vigyázzon a gyerekre. Nekem egyszerűen csak furcsa, hogy Őt ennyire nem érdekeljük. Csak és kizárólag akkor keres, ha kell neki valami. És igenis rosszul esik, hogy a többi unokáját hetente többször látogatja, programokra viszi Őket. Én nem tudom elképzelni, hogy ha a lányom felnőtt lesz, ennyire seggel forduljak neki, vagy hogy az unokám nem fog érdekelni. Milyen anya az ilyen?

6-os vagyok. Még a szülés utáni 6 hetes kontrollra is vittem a babát a nőgyógyászhoz magammal, nem kikapcsolódni mentem de arra az 1 órára se jött el vigyázni a gyerekre egyik nagyi se.

A babyszitter dologról csak annyit hogy nem bíznám tök idegenre a gyerekem, és szomorú ha a rokonok beintenek és 0 segítséget kap az ember.

Sajnos én azt tapasztalom, hogy aki nagymamaként így viselkedik, az már anyaként sem volt egy gyöngyszem. Lehet, hogy jó anya, de nem az a tyúkanyó típus. Pl. anyósom már anyaként sem főzött a gyerekeinek, hanem a nyári szünetben (pedagógus) is hozatta az ebédet, így nyilván az unokájának sem fog vasárnapi ebédet főzni. Csak számomra így már a "felnevelt már több gyereket" is csak egy üres mondás.

Nyilván nem azért szültem, hogy más nevelje fel a gyerekemet, sőt még azt sem várom el, hogy néha-néha vigyázzanak rá. De az azért eshet rosszul, hogy még a bajban sem segítenek.