Hogy tud egy anya, nagymama különbséget tenni a 2 fia és azok gyerekei között?

Egyszerűen. Bár én inkább azt mondanám primitíven :) vagy nem is tudom. De sajnos sok helyen előfordul. Míg csak egy volt, én is féltem tőle, hogy a másodikat fogom e tudni ugyanúgy szeretni. De gyerekkel már nem kérdés.

Egyébként nem is azzal van a baj, hogy különbség van téve közöttük, mivel minden gyerek/később felnőtt más és más. Máshogy kell őket kezelni. A baj az, hogy ennek nyomom a pénzt, annak nem. Ennek szabad, annak nem stb

16:07-es vagyok

Igen nálunk is a szüleim nagyon szeretik. Talán ezért is van úgy a férjem, hogy Ő sem nagyon keresi az anyját, mert látja a különbséget

Ismerős a dolog nekem is.

A Páromnak van egy bátyja, ott még nincs Baba, a sógornőnk 2-szer már elvetélt sajnos.

Nekünk meg elsőre összejött (fiatalabb is vagyok jóval), és még csak össze se vagyunk házasodva. Ez is bántotta a Párom szüleit. Meg egy csomó dolog van még, hosszú lenne leírni, de a lényeg, hogy mindig is a sógorom volt a kedvenc. A Párom tudat alatt szerintem remélte, hogy végre őt is nézik valamire, hiszen Apa lett (3 lakása is van, a szülei még azért sem dícsérték soha, pedig megdolgozott értük). Ehhez képest a fél éves Kisfiunk szinte semmit nem kapott tőlük, egyszer adtak 10ezret. Félreértés ne essék, nem a pénzük kell (szerencsére mindent meg tudunk Neki venni, amit szeretnénk), csak a gesztus hiányzik.

Az én szüleimmel lakunk, ők még dolgoznak (minimálbérért), de mindig kap valami apróságot tőlük (játék, gyümölcs, zokni, sapka, ma pl. egy bilit hoztak a bevásárlásból, hogy majd úgyis kelleni fog :) (Sajnos az én tesóm meghalt, de anyukám mondja, hogy a mai napig nem tud különbséget tenni, minden héten viszik a virágot a temetőbe.)

Az ajándékozás a Pároméknál is érdekes, mert nem szoktak igazán. Nálunk, ha csak apróság is, de mindig van ajándék. És ha valami sikert ér el, akkor gratulálunk neki.

Én nem is szeretek a szüleihez menni, mert legtöbbször csak bántják. Közben meg ő segít mindenben, ha kell. Pl. járt az erdőre fát szedni, ott egy csomó, de a múltkor azt mondta anyós, hogy nem lesz elég. Majdnem úgy jött le, hogy az ő dolga odateremteni. A tesója meg ilyenekkel nem foglalkozik, soha nem fogták be dolgozni. Tavalyelőtt én is segítettem a fát behordani, a sógoromék meg jöttek ebédre, utána meg hazamentek.