Nagyon zárkózott vagyok.21 hós lányomat nem viszem ki sétálni egyedül, nem járunk játszóra. Boltba, egyebek csak akkor, ha párom is jön. ( minden másnap). Ha ő dolgozik, itthon vagyunk. Tudom, hogy nem jó! Mit tegyek?

Neked nyílt tér fóbiád van, ami a pánikbetegséghez társul. Mozdulj ki, gyűrd le minél előbb, mert ez egyre rosszabb lesz!!! Ha egyedül nem megy, akkor keress pszichológust (nem kell orvos)!

Kikerestem Neked a betegség rövid leírását:

"Agorafóbia

Az agorafóbia (piactériszony) gyakori kísérőjelensége a pánikrohamnak, de önmagában is előfordulhat. Lényege, hogy az illető intenzív félelemmel, szorongással él meg minden olyan helyzetet, ahonnan nem tud elmenekülni, vagy egy esetleges rosszullét esetén nincsen kéznél azonnal segítség. Ilyen helyzet lehet például a tömegközlekedési eszközökön vagy ritkábban az autóban való utazás, sorbanállás, nyílt téren való közlekedés gyalogosan, moziban vagy színházban a sor közepén ülés, valamint a bevásárlóközpontokban való tartózkodás. A beteg ezeket a helyzeteket kerüli, vagy csak erős szenvedés árán tudja kivitelezni. Egy kísérő jelenléte sokszor enyhíthet a panaszokon.

Szociális fóbia

A szociális fóbia (emberfóbia) fő tünete az állandó és ismétlődő félelem az olyan helyzetektől, ahol a páciens más emberek figyelmének, esetleg megítélésének lehet kitéve, például étteremben való étkezés, nyilvános illemhely használata, szereplés, vagy aláírás mások előtt. Az ilyen társas helyzetek azonnali - szituatív - pánikrohamokat provokálnak. A páciens tisztában van félelmei eltúlzott voltával, de ezt befolyásolni nem képes. Mindez nem azonos egy egészséges "lámpalázzal", amikor a mérsékelt szorongás akár javíthatja is a teljesítményt. A páciens tehát többnyire elkerülő magatartással reagál."

Próbálj meg arra gondolni, amikor épp benne vagy egy ilyen szituációban (pl. kint vagy a játszón, vagy épp bevásárolsz), hogy ez a félelmed mennyire reális vajon? Így talán meg tudod magad nyugtatni, hogy semmi okod aggodalomra. A másik amit javasolni tudok, hogy próbáld meg a figyelmedet másra terelni, találj ki valamit amivel lefoglalod a gondolataidat. Pl. számold meg hány játék van a játszón. Én a többi gyereket szoktam megfigyelni, és az anyukákat is, most nyáron például azt figyeltem, hogy kinek szőrös a lába és megpróbáltam magamban kitalálni milyen módszerrel szőrtelenítheti :)), vagy játszhatsz magadban olyat, hogy ránézel egy anyukára/apukára és megpróbálod kitalálni mi lehet a foglalkozása, ez különösen izgalmassá tud válni mikor már többször találkoztok. Amúgy nekem sok ismerősöm van kint és én sem vagyok egy barátkozós típus, a legtöbbjükkel csak köszönünk egymásnak és kész. Talán azért is félsz ezektől a szituktól, mert még nem vagy benne jártas, de ha nem indulsz neki, akkor nem is lehetsz. Add meg az esélyt és ha valóban nem megy, kérd szakember segítségét.

Hajrá, hajrá!

Szerintem az nem annyira nagy tragédia, hogy nem mentek játszóterezni, ha az idegenektől tartasz. Más módon is lehetnétek emberek között, pl. elmehetnétek valamilyen baba-mama klubba, vagy ismerősökhöz, rokonokhoz, ahol esetleg vannak kisgyerekek is.

Mi azért nem járunk játszóra, mert a mi környékünkön nincs. Boltba is csak ritkán megyünk, viszont van kertünk, így minden nap sokat vagyunk friss levegőn, és hetente megyünk mindkét mamához, illetve rokonokhoz, barátokhoz. Szinte nincs olyan nap, hogy ne találkoznánk valakivel, tehát nem csak engem és az apját látja mindig a kisfiam (2 éves). Én úgy gondolom, így is megfelelően van szocializálva, jövőre pedig már szeretném bölcsibe vagy családi napközibe vinni.

Ti mikor mentek bölcsibe vagy oviba?

23-as vagyok

Ez egyébként családi, rokoni körben is jellemző? Őket is inkább kerülöd?