Miért mindenkinek az az első kérdése, hogy "szopik"?

Én soha nem kérdeztem meg ismerősöktől, mert az egyik legintimebb dolognak tartom (barátnő más, velük sok mindent megbeszél az ember).

Nálam kb. olyan, mint, tervezünk-e kistesót. Ha azt válaszolnám, hogy persze, minden második nap orgia van nálunk a cél érdekében, akkor meg a füle is pirulna. Semleges választ adok, mert én jövök zavarba. Nekem ezek intim kérdések. De hát különbözőek vagyunk.

Én azt veszem észre hogy a dolgok könnyebb oldalát fogják meg a kismamák.Jaj nincs tejem nem tudok szoptatni és ennyi , nem próbálkozik nem is lesz,nem fej mert nincs,pedig ha stimulálná lenne ,hisz olyan nőknek is beindul akik nem is szültek. Vagy ha apad a tej veszik elő a tápszert..

Így én is kétségekkel fogadom ha valaki nem szoptat.Én 3 hónapot kínlódtam de nem adtam fel és éhen sem maradt a kisfiam. Biztos könnyebb és olcsóbb lett volna elővenni a tápszert. De csak rövidtávon. Nem nem értem meg ha valaki nem szoptat a mai világban,minden információ elérhető a témával kapcsolatban,millió és egy segédeszköz, és szoptatási tanácsadó...

utolso- 10-es valaszolo vagyok

Reszben egyetertek veled, de masreszrol csak magam tudom peldakent felhozni. Hozzateszem Angliaban szuletem, penteki napon, szombat delben mar otthon voltam a kisfiammal, es az eg vilagon senki nem mutatta meg hogy hogyan kell szoptatni, segitsegem nem volt. Minden letezo internetes oldalon elolvastam mit hogyan kell, megis egy honapig volt csak tejem. Igeny szerint szoptattam, de az utolso heten amikor mar nagyon keves volt, stimulaltam, ejjel nappal a cicin volt a fiam, fejtem. Mindent megtettem hogy tobb legyen, de reggeltol estig nem telt fel egyik cicim sem, es meg ekkor sem nyultam a tapszerhez, csak azert mert szerinted az a konnyebb. Meg akkor is probalkoztam, de vegul mit tehettem volna, hagytam volna hogy egesz nap sir a gyerekem mert ehes??? nem inkabb meg ha nem is akartam hogy tapszeres legyen, de muszaj volt adnom neki enni.

Nem mindenki valasztja a konnyebb utat, hidd el, de valljuk be nem mindenki tejcsarda.

Meg annyit fuznek hozza, hogy pont az ilyen anyukak azok akik lenezik a nem evekig szoptato anyukakat.

"100 évvel ezelőtt éhen halt volna a babák többsége, ha ennyi nőnek nem lett volna teje."

Mikor még nem volt tápszer és az anyatej is elfogyott akkor tejes teát adtak a babának...

Ezen a kérdésen már én is sokszor elgondolkodtam. Tőlem is mindenki ezt kérdezi. És nem igaz, hogy nem lehet másról beszélni. Sokan azt sem tudják, hogy fiú-e vagy lány, hogy mi a neve stb, de mellem állapotáról nagyon jól informáltak, és ez engem rohadtul zavar. Egyrészt ez egy nagyon intim dolog, nem tartozik másra, másrészt utálom, amikor lesajnálva néznek, amikor mondom, hogy nem szopik.

Kedves 12-es szűk látókörű ősanyukának üzenem, hogy amiket leírt, nagyon jól hangzik, csak sajnos a valóságban nem így működik. A gyerekemet megetették a (bababarát) kórházban tápszerrel, cumisüvegből, mert pár grammal kisebb volt a súlya az átlagnál, innentől kezdve az istennek se volt hajlandó a mellemből enni. Állandóan mellre raktam, mindig ordított és csak kapkodta a fejét. Közben én is bőgtem. Fejtem éjjel-nappal, hogy ne apadjon el a tejem, és legalább cumisüvegből ehesse a tejemet, mégse tudtam soha 10-20 ml-nél többet fejni. Ez így ment pár hétig: naponta órákig tartó szenvedés pár csepp tejért, mire rájöttem, hogy nem éri meg ez a cirkusz, mert tiszta ideg vagyok tőle és ettől nincs energiám a babára. Így utólag azt mondom, hogy hagyni kellett volna a francba a fejést, és elfogadni, hogy a gyerekem "tápos" lesz, viszont az anyja nem lesz egy idegbeteg zombi :)