Szerencsés vagyok, vagy túl sok a mártírkodó anyuka?
ELőre szólok nem provokációnak írom ki,csak kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Egy csemetém van, egy éves kiscsajszi.
Körülöttem lévő anyukák(és ahogy itt is olvasom néha)mindig panaszkodnak mennyi dolguk van(szintén egy gyerek),semmire nem jut idő,elegük van,ezt nem így gondolták stb.
Vagy nekem lenne túl nyugodt babám??? Reggel 8 után kel, együtt megyünk boltba, együtt takarítunk,főzünk, délután alszik már csak 3 órát egyben,adig rendet rakok,vasalok, netezek, és utána már csak őre figyelek ha felkelt.
Jól hozom össze a dolgokat,vagy szerencsée vagyok.
Mindennap főzök(ha pöri vagy rakott kaja, az természetesen két napra valót).Kétnaponta porszívózok,és feltörlöm a lakást, heti egyszer vasalok???
Szerencsés is vagy:),meg túl sok a mártírkodó anyuka is:),és a babád is jó gyerek:)
17 hónapos a lányom,de szó szerint egy percre nem hagy békén,még aludni is képtelen egyedül:(
Nagyon okos ,ügyes gyerek,csak nem bírja elviselni ha nem vele foglalkozok...
Nekem ilyen gyerekből kettő van :) 1 és 3 évesek, mindkettő nyugodt, kiszámítható, elvannak magukban, lehet tőlük bármit csinálni. Együtt járunk vásárolni, mindenhova.
Tény, hogy vannak macerás és kevésbé macerás gyerekek, de az is tény, hogy vannak szenvedő anyukák és nem szenvedő anyukák. Ha összejön egy macerás gyerek egy szenvedő anyukával, abból van a "baj".
Az én lányom is ilyen, bár ő csak 9 hónapos. De mostanában ő is egyszer alszik, ebéd után. Reggel 8 körül kel, megreggelizünk, kicsit játszunk, aztán elmegyünk boltba, postára, vagy csak sétálni. Amikor hazajövünk, porszívózok, vagy felteszem az ebédet, hajat mosok, mikor épp mi van. Ő jön velem, elpakolászik a lakás bármely pontján. :)
Ebéd után alszik, addig én netezek, olvasok, filmet nézek. Délután pedig vele játszom. Vagy sétálunk kicsit, és ha a férjem hazajön, akkor együtt megyünk valamerre.
Mondjuk biztos, hogy nagyon szerencsések vagyunk, mert nem minden baba játszik el egyedül.
Nem tudom, hogy ez szoktatás vagy vérmérséklet kérdése, de én nagyon örülök, hogy így alakulnak a dolgok. :)
Én is kb ugyanígy, csak nálunk két csemete van! :) Én is szerencsés vagyok velük, nem egy nehéz eset egyik sem. A nagy három éves a kicsi másfél- és harmadikkal a 7.hónapban vagyok éppen.
Nálunk még annyi a különbség, hogy van két lelkes és nyugdíjas nagymama, így főznöm nem sokat kell, de viszont egy 160nm-es kétszintes családi házat próbálok a két(és fél) gyerek mellett rendben tartni! :)
Nem tudom, majd a legkisebbik gyermekem milyen természetű lesz, de ha hasonló a két bátyjához, akkor nálunk biztos rendben lesz minden. :)
Őszitén? Szerintem inkább mákod van!
Nincs fent éjjelente 2-3 szor a babád, így nem vagy annyira fáradt. Mert akinek igen, az örül,ha szintén tud egy keveset aludni napközben,amikor a gyerek is. Már rögtön csúszhat így a háztartás.
Sőt a 8 órai keléssel is mákod van. Illetve nálunk a férjem pl. fél 7-kor kel. Próbál csöndben, de nyilván felébredek vele és utána meg már a gyerek is. Szóval itt már megint vesztek hozzád képest másfél órát.
Ja és ez mellé nálunk a "lakás" 130 nm!
Szóval biztos,hogy szervezésben is jobb vagy, de nagy adag szerencséd is van!:)
Jajajjjjj, azért éjszaka nem alszik ám a ksiasszony:):):)
Most kezd jól aludni két hete,egyszer ébred,cumi vissza és alszik jobb esetben.Addig az átlagos ébredések száma 2-4, a brutál huszonegynehány volt.
Akkor én is szerencsés vagyok.
De mások vagyunk, másképp éljük meg az életben a különféle szituációkat, és másképp reagálunk egyes helyzetekre.
Az anyukák nem biztos, hogy mártírkodnak. Hanem lehet valóban egy nagyon nyüzsis, nyafis babájuk van, másrészt esetleg mivel más a mentalitásuk másként tudják lereagálni a gyerekekkel kapcsolatos teendőket.
Lányom az első 6 hónapját végigüvöltötte. Hát akkor tényleg nem volt sok mindenre időm. Nem azért mert nem akartam, hanem tényleg nem tudtam a főzéssel foglalkozni, miközben a lányom torka szakadtából üvöltött.
Most már más minden. Jön velem, segít, pakol, elvan magában is. Azt csinálok most már mellette amit csak akarok.
Panaszkodni viszont a számomra nehezebb időszakban sem panaszkodtam, főleg nem más anyukáknak, mert számomra ők a legnagyobb kritikusok, és amit te csinálsz az úgysem jó a másik anyukának.
Viszont az empátiám nőtt. S tudom nem minden baba ugyanolyan és nem minden anyuka kezeli úgy a szituációkat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!