Örökbefogadó szülőkben mikor alakul ki az anyai/apai ösztön, érzés, gondoskodás? Felháborodtam, többi lent

Szívből sajnálom szegény picit. Csak remélni tudom, hogy ez idővel változni fog, és nem fogják éreztetni, hogy nem a sajátjuk, illetve nem bánták meg az örökbefogadást. Szegénykémnek éppen elég, hogy a saját anyja lemondott róla.

Én is amellett vagyok, hogy a pici a saját ágyában aludjon és nem szoktattam magunk közé, de mégis az első 1 hónapban mellettem aludt, éjszaka felkelt enni 1-2 alkalommal. Most 6 hónapos, a saját ágyában alszik, éjszaka ha éhes, akkor eszik 1x szokott, ha sír ott vagyok mellette simogatom, ha nem akar megnyugodni, akkor magam mellé veszem.

"azért 2 hónapos kor körül már lassan át alusszák a babák az éjszakát."

Kivéve, amelyik nem. A többség általában NEM.

Második voltam.

Ennek sajna semmi köze az örökbefogadáshoz...hány ilyen szülőt ismerek...

van olyan ahol apuka szintén ilyen vaskalapos és anyuka úgy szökött ki éjszakánként a gyerekszobájába hogy amikor az ébred szopizni akkor meg ne nyikkanjon, mert apuka még a végén megtudja hogy a "büdös kölök" képes még 3-4 hónaposan felkelni éjjel.

Hihetetlen hogy milyen kapcsolatok vannak emberek között...

Nálunk ilyesmi fel se merülne hogy a férjemmel ilyen gyökeresen más véleményen lennénk vagy ha úgy is lenne tuti engedne egyikünk mert ilyen nincs hogy a hapsi kerek perec kijelenti mi hogy van...

Egy másik barátnőmet a férje a szoptatással készítette ki, szegénynek nem volt elég teje és halálba szekálta a nőt hogy milyen anya ő és hogy az ő gyereke márpedig csak anyatejes lehet...

Azóta is együtt vannak élik világukat szóval furcsa...

Az én gyerekeim anyatejesek voltak, egyik 5 hónaposan aludta át az éjjelt, a másik 19 hónaposan, most a harmadikat szoptatom szerintem ő se fog hamarabb leszokni az éjjeli ébredésről.

Sírni meg max akkor hagyom ha a másik kettőt rendezem épp és nem tudok odarohanni vagy ha valami folyamatban van éppen fürdetem a nagyokat vagy ilyesmi.

Értem, de annak valami oka kell, hogy legyen, mert a nappal-éjszakát az elején keverik, ez eddig érthető. De addigra már kialakulóban van ez a fajta ritmus.

Tehát ha mégis fölébredne, akkor azon lehet változtatni, hogy ne így rögzüljön be. Mert ha így marad, akkor aztán lehet, hogy egy-két évesen is álmatlanok lesznek az éjszakát.

A nem fölvevéssel én se értek egyet.

Apukát elküldeném a jó francba a napirendjével!Az én lányom 10 hós múlt és még mindig nincs.Mi szülők vagyunk azok akiknek idomulni kell a babához, nem egy 2 hónaposnak a szülőhöz!

Megáll az ész!

Nem ismerem őket, így nem akarok konkrét véleményt formálni a szokásaikról, de ki így, ki úgy akarja nevelni a gyermekét.

Az nem baj pl, ha nem akarja maguk közé szoktatni a babát (mi sem tettük), de, hogy fel sem kel hozzá éjjel, azt drasztikusnak tartom egy 2 hónapos baba esetében.

Az én lányom 8 hetesen teljesen tápszeres lett és onnantól átaludta az éjszakát.Örültem, hát persze!

De az első 8 hétben bizony felkeltem hozzá 2-3 óránként szoptatni és tápszert csinálni még akkor is ha nappal zombi voltam emiatt.Az volt a legjobb, mikor szívott kettőt a ciciből és bealudt, aztán letettem és 10 perc múlva kezdődik az egész elölről...

A szülőnek ez a dolga, erről szól anyánbak és apának lenni.Ha vállalták a gyerekért a felelősséget, akkor a nehézségeket is vállaniuk kell!Egy kisbabával még több a gond mint az öröm, főleg az elején.

10 hós kiscsaj anyuja