Mit csináltatok az első 6 hétben?

Tényleg a túlélésről szól!!!Bár nekem az első 3 hónap vaolt nagyon gáz.Nincs aolyan ,hogy napi program,csak peluscsere,szopi(ami 1-másfél órát is igénybe vehet)és ugye szinte 3 óránként eszik,alig fejezed be az egyiket már ott a másik.Próbálsz rájönni,hogy vajon mi lehet a baja ha sír.Tanakodsz,hogy elég e ruha ami rajta van nem túl sok e?Közben vagy szorulásod van vagy hasmenésed,de a gyerek "letehetetlen",tudod hogy enned kellene a szopi miatt,de hulla vagy és nem vagy éhes,mert egész éjszaka fent voltál,azaz 48 órája talpon vagy,a hajad csomókban áll és viszket mint állat,de nincs idő megmosni.A melledhez képest 2 görögdinnye kutyafasza,és még le is akar robbanni a helyéről.Mire zuhanyzás után megtörölközöl,már kezdhetnéd is előröl az egészet,mert a bokádig csorog a tej.

Most hírtelen ezek jutottak eszembe az első 6 hétről,ami nekem 3 hónap volt:).

De megfizethetetlen az a boldogság,amit a babád ad!

Most 1 éves a lányom ,minden áldott éjszaka 4x6x ébred,Reggel 5.20-tól este 7-ig pörög ,de nem adnám semmi pénzért!!!!

Nekem a túlélés az elsőkét hét volt, a 3. héten már a Városligetben sétáltunk, minden este cukiba jártunk itt a kertvárosban (júliusi baba volt), 6. héten már a szülés olyan messzinek tűnt hogy csak na.

Szerintem mivel minden baba más, ezért nem mindenkinél a 6 hét a durva. Pedig én babám is sírós volt, keveset aludt és fájt a gátsebem mint a fene de nem voltam hajlandó "megadni" magam a fáradtságnak, mert nem akartam rossz emlékeket a szülés körül. Nem is maradtak :)

Igazat adok én is a védőnőnek. :) Tényleg iszonyat nehéz, bár ő mondta, hogy majd a 6-dik héttől könnyebb, hát könnyebb, de ugyanúgy nehéz. Én sok esetben a 6. hét után sem érettem, hogy most épp miért sír/nyűgös, nem lett ez varázsütésszerűen megoldódva.

Nekem nem volt segítségem, csak kötekedő anyósom és az ő anyja, akik szerint persze semmit nem csináltam jól. Nappal alig tudtam aludni, éjszaka még annyit sem, amíg 2 hét után nem költöztettük át másik szobába a babust. Aztán már a nagyobb séták, mivel tavaszi baba javítottak a helyzeten. De nehéz, előre is kitartás! :)

Nekem az első 1hét szólt atúlélésről, a pici kiszáradt..csecsemőosztály, 1hétig voltunk benn, legszívesebben kiugrottam volna a hetedikről:)

Aztán 1hétig anyu itthon volt velem, kipihentem magamat:)

Aztán az uána lévő 4hét maga a csoda volt, angyon élveztem:):):):):)

ne keseregg, lehet szép és jüó lesz

tényleg a túlélésről szólt:)Mondjuk összeszedtem egy vírust miután hazaértünk a kórházból, így egy jópár napig 39 fokos lázzal kellett éjszakáznom...gáz volt:)Azt hittem soha nem lesz vége az első 6 hétnek, nem értettem miért mondták, hogy "hamar elrepül".De visszanézve(most 8 hónapos) nem tűnik hosszúnak.

És tényleg babától függ!!!!Fiam este könnyen elaludt, viszont a 10 órás szopi után kelt 1 körül, majd 3-4 körül, és onnantól nem aludtunk, akkor jött rá a hasfájás :S

Ja és volt 2 éjszaka, amikor konkrétan hajnal 1-hajnal6 ig ordított(szó szerint)mire rájöttünk, hogy nem kéne estére paradicsomost ennem....kemény 2 éjszaka volt:)

VISZONT barátnőm kisfia kb 3 hetes korától aludt este 9-10től hajnal 3-4ig, ami nagyon jó, és utána is egyből visszaaludt 7ig, majd 9ig!Szóval nekik nem volt olyan nehéz.

De fel kell kötni a gatyát az biztos:)