Csak én vagyok ennyire aggódós? Hogyan győzzem le?
3 hónapos a kislányom. Már jó lenne elmenni egy moziba a férjemmel, vagy valahová kettesben 1-2 órára.
Eddig a baba csak kettőnkkel volt. Ha mennem kellett valahová, akkor a férjem vigyázott rá. Anyósomék messze laknak, egyszer látták eddig, apukám meg hiába lakik 2 háznyira tőlünk, nem nagyon tud mit kezdeni vele.
Most unokatesómék felajánlották, hogy vigyáznak a lányomra. De nem merem itt hagyni... Félek, hogy mi van, ha elkezd sírni, és nem tudják, mi a baja? Pedig délelőtt/kora délután nagyon jó baba, eszik, játszik, alszik (egyedül, még altatni sem nagyon kell). És mégis bennem van egy óriási adag aggodalom!
Pedig biztos vagyok benne, hogy gondoskodnának róla, jól el lenne velük is.
Hogyan hagyjam itt? Amikor először ott hagytátok megőrzésre a babátokat valamelyik rokonnál, hogyan éltétek meg?
Köszi még egyszer a válaszokat! Jöttek unokatesómék, hogy szokja őket a babám. El volt velük, jól érezte magát. Én addig főztem, mosogattam. Szóval jól alakult, majd még 1-2 alkalommal megcsinálom. De most úgy döntöttem, apukámat is képezni fogom, elvégre nem volt olyan rég, hogy engem kellett pelenkázni, etetni (24 éves vagyok), szóval csak fel kell idéznie. Bár akkor még textil pelenka volt, de majd gyakorolja a nadrág pelenkát. :D
Mondjuk unokatesóm aranyos volt, mondta, hogy vigyük ki sétálni a lányomat. El is indultunk, és mivel már épp álmos volt, kicsit sírdogált a babakocsiban. Ez általában 3-4 perc, és már alszik is. Erre unokatesóm: "De hát sír, mit csináljak vele?". Mondtam, hogy semmit, ne aggódjon, a babák néha sírnak. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!