Babát különszobába tenni?

Én 3-4 hósan raktam őket külön, addig szerettem, hogy mellettem van, utána is légzésfigyelő és nyitott ajtó!

Kinek hogy, de ebből vita lesz...

Az én fiam 1 hós kora óta külön szobában van, onnantól átaludta az éjszakákat! Nyitott ajtó, légzés és babafigyelő alap...

Nekünk ez vált be, így tv-zhettünk Apával összebújva, nem kellett lábujjhegyen járnunk stb...

Most hogy jön a 2. baba is könnyebb lesz így!

Szia!

Én most várom az első babát, épp az 1. trimeszter végén járok. Nálunk a körülmények fogják eldönteni, de én örülnék, ha lenne a kicsinek saját szobája. Szerintem a legtöbb családban ez a legfőbb indok, ahol van plusz szoba, azt a gyerekre szánják, ahol nincs...egyértelmű..

Mi is egy szobásban születtünk anno a húgommal, később lett egy közös külön szobánk. Nekem van egy kicsi garzonom, azt szeretnénk kiadni, és egy minimum 1,5 szobást bérelni a baba miatt! Így nekünk is meglesz a saját privát részünk, ami szerintem fontos egy jól működő párkapcsolatban...bár, írtam, ahol erre nincs lehetőség, ott a szükség győz.

Én csak a magam nevében tudok nyilatkozni. 1. Nem tudok aludni, ha közelemben van a baba, egy kis mocorgásra, nyöszörgésre is felébredek (próbáltam). 2. Mi sem zavarjuk a babát, nyilván később fekszünk le este, mint ő. 3. Később úgyis kell neki saját szoba és ágy, ha így szokja meg, nem lesz neki trauma az átköltözés. 4. Kell egy kis magánélet anyunak és apunak, nemde? :)

Még valami: ismerek olyan családokat, ahol a baba a szülők ágyában vagy szobájában aludt, és 4-5 évesen sem volt hajlandó a sajátjába költözni... Ettől függetlenül mindenki úgy csinálja, ahogy jónak látja, kisebb lakásokban pedig nem sok választás van.

Pl. a mi hálónkba sem fért el egy kiságy, csak egy bölcső, így 5 hónapos koráig aludt velünk a fiam. Utána ment a saját szobájába, a saját kiságyába, légzésfigyelő, bébiőr és nyitott ajtók. Így is felébredsz minden rezdülésére.

Miért ne tudna úgy aludni egy anyuka és apuka, hogy a baba külön szobában van? Ettől szerintem még senki sem rossz szülő, csak egyszerűen mások a szokásaink és a lehetőségeink.

Viszont már ne is haragudj, de egy hét éves gyereknek már rég a saját szobájában a helye (természetesen nem az 1szobás lakásról beszélek! Azt elhiszem, hogy neked semmi bajod, de azért ez már nem feltétlenül "egészséges". De hát mások vagyunk, kinek ez, kinek az.

Szerintem egy újszülöttet majdnemhogy senki nem tesz külön szobába, maximum bébiőrrel.

Pár hónapos babát meg már külön lehet tenni, ha a család így szeretné. Ha a baba alszik éjjel, akkor azért, ha meg meg kell szoptatni/etetni, akkor is az anyukák meghallják, vagy 7. érzékükkel megérzik, és gyorsan mennek pár nyikkanás után.

Szerintem itt sok tényező van, és az a jó, ha mindenki olyan megoldást talál, ami neki megfelel.

Férjemék hárman vannak testvérek, és a legkisebb húga 8 éves koráig egy szobában éltek, de ez kényszerhelyzet volt...

Én mind a nyugalom, mind a házas élet szempontjából jobbnak tartom, hogy közös külön szobában vannak a gyerekeim.

A mi hálónkba már semmi sem férne be, ezért külön szobája lesz mindenképpen.

Persze, amíg kicsi, megoldjuk, de azért, hogy jobban tudjunk figyelni rá, szoptatás, éjszakai kelés stb. De onnantól, hogy végigalussza az éjszakát, átkerül a külön szobába. (Távlati tervek)

Szerintem jó a külön szoba a gyereknek, megtanulja, hogy van saját élettere, később maga dekorálhatja, szépítheti, ő fogja takarítani a megfelelő kortól. Ha mi tiszteletben tartjuk az ő terét, ő is figyelni fog a miénkre.

Nem tudom elképzelni, hogy a 6-7 éves gyerekem alszik a szobában és meg ott szexelek az apjával.