Vállalnátok úgy babát, hogy a legnagyobb részt a férjetek nélkül kell vinnetek a gondozásban, nevelésben?
Egy ideje már érzem, hogy vágyom kisbabára. Az utóbbi félévben ez már odáig nőtt, hogy úgy vagyok vele, ha ma kiderülne, terhes vagyok, azt is későnek érezném, mert azonnal babáznék.
A férjemben nincs ekkora vágy (egyelőre), de azt mondja, hogy ha én ennyire szeretném, januártól próbálkozzunk. Viszont, azt tartsam szem előtt, hogy a babával kapcsolatos teendőkbe nem fog tudni úgy és annyit beletenni, mint én. Anyagilag megad mindent, ha szeretném, lesz állandó segítségem itthon, akár a nap 24 órájában, ha kell, de ne várjam el tőle, hogy ha hazaesik éppen este 10-kor, akkor ő majd éjféltől hajnalig járkál a babával, mert éppen fáj a hasa, fél 6-kor pedig csörög az órája és kezdi a napot. Vagy, hogy minden nap pontban 4-kor itthon lesz, csinálja az esti fürdetéseket. Rossz belegondolni, hogy lesz, mikor külön vagyunk, vagy épp nem is fogja ébren látni aznap a saját gyerekét, mert mikor elindul, még alszik, mire hazaér, már alszik.
Kérdeztem, hogy az megoldás lenne-e, ha visszább venne a munkából, de mondta, ezt ne kérjem tőle. Fontos neki az egzisztencia, a pozíciói és tudja, hogy nem lesz ez így örökre, nem fiatal már (közelebb van az 50-hez, mint a 40-hez). De még 8-10 évig szeretne a pályán lenni, utána teljesen az enyém lesz.
Ő ezt már nem a megélhetésért, a pénzért teszi, hanem azért, mert karrierista, imádja a munkáját és azt, ahol tart. Ez fáj valahol, mert van annyi pénzünk, hogy hátradőlhessünk, hogy nyugodt családi életünk legyen. Olyan, aminek ő is a szerves része.
Én úgy nőttem fel, hogy apukám ott volt a mindennapokban, a mai napig nagyon jó a kapcsolatunk, bármikor hívhatom, nem tudok lehetetlent kérni tőle. Ha kellett, sütött-főzött, vigyázott rám, mikor beteg voltam, az első fesztiválomra is elkísért (ő volt az a jófej szülő, aki 4 13 éves lánnyal hajlandó volt kimenni a Szigetre).
Én 10 évet nem akarok várni. 1-2 év még talán, de 8-10 nem. Csak így kicsit azt érzem, nem nekünk lesz gyerekünk, hanem nekem.
Én nem vállaltam volna így.
A pénz meg a külső segítség nem váltja ki az apa teljes hiányát. Még úgy se egyszerű a gyereknevelés, hogy nem egész nap az "anya, anya" hallatszik, hanem megosztva az "apa, apa" is. De a te gyerekednek nem lesz kit hívnia rajtad, meg a daduson és a talarítón kívül. Szomorú sors. Főleg a gyerekeknek.
"Van neked reális képes, hogy egy gyerek mivel jár - főleg az első 3 évben, majd a következő 15-20ban???"
Van. Nem mindenkinek lesz szívás az anyaság, és megy tönkre az élete... A legjobb barátnőm azt mondja, ennyi szabadideje, mint most, sosem volt. És hidd el, van kávészünet is neki bőven.:D
Szüleimmel is kiskoromban rengeteget utaztunk például, de oviba is napi 3-4 órát jártam csak, amúgy velük voltam, vagy a nagyszüleimmel.
Igen, vannak nehezebb időszakok, ebben biztos vagyok. De nem gondolom, hogy meg kell halni anyaként, nem szabad igénybe venni segítséget.
20-as, köszönjük a pénztárcánkban nézelődést, de javaslom, lapozgasd kicsit a Ptk.-t és olvass utána a házasság alatti vagyonközösségnek is.
"Miért nem te viszed sétálni a kutyát ha már te akartad? majd a gyerekkel is így lesz? Szülsz egyet mert jajj de cuki jól mutat instán, de szívni szívjon vele más? Hány éves vagy, 16?"
Gondolom, ugyanúgy a 20-as válaszoló vagy. :)
Napközben velem van a kutya, de a reggeleket a férjem hamarabb indítja, ő gond nélkül felkel korán.
A cinikus kommentjeiddel pedig fárassz mást.
Egyetértek veled kérdező...de attól mer barátnődnek nem volt szívás a kisgyerekkel neked még nem biztos, hogy nem lesz az. Nekem is szerencsém volt.
De te már eldöntötted....
Nem szerencse kérdése szerintem, hogy nem ülsz otthon, szomorkodva, amíg a gyerek egyetemre nem megy. :D
Mert igen, bizony, ha babád lesz, akkor elvagy vele az elején még otthon, utána pedig próbáltok egy működő napirendet kialakítani. Amihez az is hozzátartozik, hogy kilépek vele az ajtón és elmegyünk erre-arra.
Nem olvastam a válaszokat.
Férjemmel amikor megismerkedtünk, semelyikünknek nem volt semmilye. Tényleg 2 szatyor ruhával költöztem hozza egy családi veszekedés után, úgy hogy 1hónaoja járogattunk.
Ő már akkor is rengeteget dolgozott. Elment reggel 7kor, sokszor este 9-10 volt mire hazaért. És nem egy irodában ült karriert építeni, hanem sírkövezett. Több 100kilókat emelgetett.
2 év után cégen belül váltott. Villanyszerelő lett. Fejérből jártak fel minden nap pestre. 6kor elindult, este 7re hazaért. Volt, hogy este 7után még elmentek sírkövezni.
Mi így vállaltuk be a fiunkat.
De ő amikor otthon volt, a gyerek volt a minden.
Ő jött rá, hogy ez így nem jó. 2 éves volt a fiunk, amikor felmondott.
Addigra viszont lett egy hitel mentes házunk és 2 autónk
Szóval én belevágtam, de csak hasonló szituban. Nálunk mind a 2en akartuk a gyereket, nem csak én. És ő is részt vett a nevelésbe, méghacsak minimálisan is.
Azóta 2 gyerek van, ő pedig 8tól 5ig dolgozik. Reggel ő hordja őket, délután játszik velük.
"Nem szerencse kérdése szerintem, hogy nem ülsz otthon, szomorkodva, amíg a gyerek egyetemre nem megy. :D"
Nem is erre gondoltam!
De van olyan gyerek, aki nincs el mással, állandóan a nyakadon lóg, pl egy étterembe nem tudsz 1 órát nyugodtan ülni. Ez nem feltétlen szoktatás kérdése.
A legtöbb baba 2 3 óránként kel, sok a hasfájós is és hulla vagy minden nap.
Nekem szerencsém volt, első nap 6 órát végaludt. Fél évesen nyaralni mentünk, 2 napos kora óta minden nap mentünk, 2 hóban baratokkal is programoztam vele, stb... De ez nem garancia arra, hogy a te gyerekeddel könnyebb lesz.
Másrészt a párod alapból így áll hozzá...sok ferfi akar gyereket aztán mégis a nő csinál vele szinte mindent. Most nekem párom kivette a részét, de úgy is állt hozzá...sok férfi attól még nem ilyen.
Egy kutyasétáltatást meg ne hasonlíts egy gyerekhez.
De mint írták is, te már eldöntötted...akkor mi a kérdés? Szülj aztán vagy jó lesz vagy nem.
30 mai szex megvolt? megdolgoztál a kiskutyáért már becsülettel? Vagy arra is anyuciék adták a pénzecskét? Anál és pipa is van mint jó golddigger? Mert ha nem gyorsan elviszi más a bácsit mellőled, mielőtt bebiztosítanád magad a gyerekkel. Tusos, van akinél olcsóbb a tarifa, nem kell ki is tartani.
Gondolom a a bölcsész diplomát is apa vette, ha nem jut el a kicsi agyadig hogy esetleg nem csak egy ember kommentel.
Kérdező, azt ugye tudod, hogy olyanokkal szemben próbálod bizonygatni az igazad, akiknek vélhetően egy vagy annál is több gyereke van? Szerinted kinek van ebben valósabb tapasztalata?
A férjem pont ilyen apa mellett nőtt fel. Folyton csak a munka volt az első, mindig mindent annak rendelt alá, sosem volt ott, amikor kellett volna. Mindent anyósom intézett, akivel aztán elváltak, mikor a férjem 6 éves volt, pedig ő sem hagyta el magát. Mindig is tudta a férjem, hogy nem igazán fontos az apjának, de ez akkor ütötte meg igazán, mikor neki is gyerekei lettek, mert már látta, hogy mennyi mindent csinálhattak volna együtt. A férjem pszichológushoz jár, hogy túltegye magát a múlton, és viszi mindenhová a gyerekeket, hogy ők ne szenvedjenek hasonlóképpen. Azt még külön jelezném, hogy apósom még most sem hagyott fel a munkával, régen nyugdíjas lehetne, de megy és csinálja, szóval nagypapának is egy nulla.
Hidd el, itt senkit nem érdekel, hogy lesz-e gyereketek, vagy sem, ezt a ti dolgotok eldönteni. Nyilván te eldöntötted már, hogy lesz. Azzal viszont érdemes számolnod, hogy azt a terhet, amit egy apa hiánya jelent, egész életében hordozni fogja majd a gyereketek.
Látom, gurul a gyógyszer rendesen.
Mesélj, mi a gond, hogy még karácsonykor is ennyi a rosszindulat benned. Meghallgatlak, ha már más nincs és ennyire megtetszett a kérdésem.
Nagyon szomorú, hogy te ilyen lelkivilággal jársz-kelsz mellettünk és még gyereket is nevelsz (hiszen valószínűleg emiatt vagy ebben a kategóriában).
Persze, nem egy ember kommentel, teljesen véletlen, hogy van egy 3 pipás, aki ocsmány stílusban, ugyanígy írogat kérdések alá. És a kedvenced, hogy minden nőt kitartottnak nevezel, ami külön nevetséges, hiszen egy házasságban ilyen nincs, valamint van munkám, dolgozom én is, mint bárki más.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!