Vállalnátok babát az alábbi feltételekkel,helyzetben?

Nem szülnék gyereket az apukámnak...

Az anyagi rész szerintem rendben van. Az sokkal neccesebb, hogy a gyerekem apja simán lehet, hogy nem érné meg mire a gyereke leérettségizik, ergo nagy a veszélye, hogy egyedül, anyagi segítség nélkül kell felnevelni a gyereket.

De ha minden a legjobban alakul az apa akkor is nyugdíjba megy a gyerek 10 éves kora körül, onnan kezdődhetnek az anyagi gondok.

Azért 50 évesen ne temessük a pasit, de családalapításhoz valóban nem fiatal.

Semmivel sem rosszabb,mint egy 40 felett szülő nő egyébként.

Neked kell tudni,hogy vállalod-e úgy is a babát ebben a kapcsolatban,hogy lehet akár 10 éven belül egyedül maradsz.

Sokan összekeveritek a gyerek nemzést a neveléssel.

Egy pasi talán még 70 évesen is tud gyereket csinálni.

De azt fel is kell még nevelni könyörgöm.

Arról nem beszélve hogy ha te 45 éves leszel a pasi 65.

De addig is vajon mennyi része lesz nevelni egy gyereket? 50-60 évesen végig csinálni a csecsemőkort utána pedig a tinit? Gondolkozzatok már...

Nem. Egyértelműen nem. Két generációnyi különbség lenne baba és apa között. Az rengeteg. Arról nem beszélve, hogy egy 50-es pasi már nem fog olyan élvezettel, energiával, akarással pelenkázni, etetni, éjszakázni a babasírás miatt, lehet, hogy most még fitt és egészséges, de pár év múlva megromlik az egészsége, de egy kicsi gyerek meg rengetek energiát és foglalkozást igényel, amit nem fog tudni megadni. Eleve azt sem tudni még hogyan alakul a kapcsolatotok, lehet, hogy féltékeny lesz, mert ő már rég benne lesz a korban, de te még fiatal vagy, nem tudja majd azt a szintet hozni, állandó féltékenység övezi a kapcsolatotokat. Persze ez még egy fiatalabbakból álló kapcsolatban is előfordulhat, de ekkor jobban. És akkor még az a sok év a baba és apa között. Nem valószínű, hogy közös nevezőt fognak majd találni. Egy ilyen korú férfi már lassan nagypapa kellene, hogy legyen, nem apuka.

Én ismerek ilyen párt, ahol a nő 30-as, a férfi 50-es. A kapcsolatuk egyébként jó. De anyuka főz, mos, takarít, menne dolgozni, de nem tudja hova tenni a kisgyereket betegség idejére, nem tudja munka miatt hozni-vinni oviba, mert ugye az ő szülei messze, az apáé már nem jöhetnek szóba. Az anyja nyakán szó szerint örökké a gyerek, mert apuka szereti, meg minden, de nem nagyon tud vele mit kezdeni, nem foglalja úgy le. Anyuka nem tud 2 órára elmenni beszélgetni barátnőjéhez, mert vinnie kell magával a gyereket. Ja, és persze máshová se nagyon apuka nélkül, mert apuka igen féltékeny. Ez hiányzik?