Egy kis csecsemővel hogy oldjátok meg a házimunkát, ha semmi segítségetek nincs?

Az első gyereknél szépen működött, hogy betettem hordozókendőbe és tudtam csinálni a dolgom.

A második baba viszont nem volt el a kendőben. Még igazából sehogy sem. Vele bevezettük a 4É rendszert. (Étkezés, Ébrenlét, Édes álom, Én). Napirendünk volt, időre etettem, altattam. Amíg a baba aludt, tudtam foglalkozni a nagyobb gyerekkel. Amíg mind a ketten aludtak, tudtam haladni a háztartással.

5 hónapos a kicsi, már túl vagytok gyermekágyon, negyedik trimeszteren. Bátran be lehet vezetni rendszert.

Este hazajön a férjem,és felvàltva csinàljui,gyerek fektetése után szintén, majd hétvégén is. Ez ilyen buli.

Ráadásul amíg csak 1 gyerek van, addig mindig van szabad ember,ha többen lesznek ez megszünik.

Azt kell megértened, minden bántás nélkül,hogy a feleséged nem házi cselédnek maradt otthon,hanem anyának. Az ő egyetlen dolga,hogy a gyereket ellássa, a háztartás közös.

Férjemmel közösen, amikor hazajött.

Ami ment a babatol napközben azt megcsinaltam, ami nem ment azzal megvártam a férjemet, és vagy ő csinálta, vagy ő volt a gyerekkel.

Ezt én sem értem. Hazajössz, babázol, a feleség addig takarít fél órát, utána pihenés.

Teljesen egyedül voltam én is a kicsivel, az apja jobb esetben az esti fürdetésre hazaért. Napközben egész nap beszéltem a gyerekhez, együtt csináltunk mindent beosztva, max pár méterre volt tőlem. Igaz volt hogy reggel elkezdtem főzni és estére lett kész, de kész lett. Kapott a kezébe fakanalat, tálakat amíg a konyhában voltunk, vagy fogdosta a zöldségeket. A nappaliban ha port töröltem, kapott ő is rongyot. Volt kis seprűje. Amíg porszívóztam ő ült a porszívó tetéjén, és úgy húztam végig a lakáson. Felmosás csak alvasidő alatt ment, mert nem szerettem ha tapicskol. Amikor a mosást raktam be a szennyest dobálta, válogatta, megnyomta az indító gombot.

Napközben is lehet pakolászni, apránként megcsinálni ezt azt. Valóban sokkal de sokkal tovább tart, de nem lehetetlen.

25-os, lehet a feleseg szeretne csak ugy celtalanul fekudni, mert ereje sincs felkelni, mikozben a ferj a babaval foglalkozik.

En ertem,mert voltam igy😂

De te most egy idealis esetet irsz le, amikor a baba napkozben nagyjabol percekre lefoglalhato. Lehet ugy haladni, ha van 5 perced. De ugy nem lehet haladni, ha leteszed es uvolt. Vagy a kezedben kell tartani folyamat.

Ahol ennyire kerdeses a takaritas, ott nyilvan napkozben nem lehet haladni. De majd idovel jobb lesz, ez most egy ilyen idoszak.

#25 a kérdező babája meg csak 5 hónapos

Nem hiszem, hogy ratudja ültetni a porszívóra, vagy ki és be pakolja a ruhákat a mosógépbe.

#25 vagyok. Én is értem, 45 percenként kelt a gyerekem éjjel, és nappal is óránként kellett szoptatni 10 hónapos koráig. Utána egy álom volt mikor már csak hatszor kelt. 🙂 De azért őrült kupi sosem volt. Napi fél óraval, ami gyakorlatban óranként 5perc, karban tartható egy lakás. Amikor a gyerek alszik napközben, én is aludtam vele, különben belehaltam volna. Igen, a tv nem ment, nem neteztem, nem ültem le, mert akkor ordítás volt. A lépésszamlálóm napi 5-7kmt mutatott amit a lakásban rohangáltam. Megláttam egy valamit, a gyerekkel a kezemben a helyére vittem, így lehet csak haladni.

B verzió, takarítót fogadni.

Nem leszek népszerű, de a megoldás, hogy amit muszáj megcsinálni, azt muszáj csinálni. Régen és most is így csinálják a szülők. Nem attól lesz lelki sérült meg kötősési zavaros a gyerek, mert 3 perc alatt berakod a mosógepet és addig csak a hangod hallja. Most jöhetnék azzal, hogy amikor mi nőttünk fel, akkor mennyi minden nem volt, ami most időt spórol, de inkább azt hozom fel, hogy ha lenne 1 tesója, akkor is le kéne néha tenni 2 percre. Ehhez sajnos minden gyereknek hozzá kell szoknia, hogy néha 2 percig nem róla szól a világ. A takarítónő jó tipp, de akkor is maradnak napi feladatok, amit meg kell csinálni (pl a mosogatást én nem hagynám ott 1 hétig, mert parádésan büdös lesz, ha a takarítóra vártok vele).

Szerintem hozd fel a feleségednek, hogy vagy legyen takarító. Ha nincs rá oénz, akkor mondd el, hogy te is szeretnél időt tölteni a babával és kérd meg, hogy osszátok be a feladatokat a baba és a háztartás körül is.

Szintén 120 négyzetméteres házban teljesen egyedül neveltem fel a gyermekemet. Senki nem segített, a rokonok sem. Az apja sem (nem élt velünk).

Mikor a gyerek aludt, akkor intéztem a dolgaimat, közben mindig füleltem, hogy nem ébredt-e fel.

(Az apa pedig a fejemhez vágta, hogy a gyes alatt is kellene dolgoznom, hogy neki kevesebb gyermektartást kelljen fizetnie. Egyébként nem az ő akarata ellenére született a gyermek.)

Nehéz volt, de sikerült.