Tényleg gáz vagyok, mert sétálgatok az utcán a babámmal a kezemben?
Sziasztok.
Nem rég költöztünk faluba, ahol a párom családja él.
Sajnos ez az utca eléggé ki van halva, ha kikucskálok sehol senki.
Néha már nagyon kivagyok a bent léttől és szép az idő kint, kisbabám meg imádja, ha kicsit kiviszem levegőzni.
A kezembe fogva szoktam vele tenni egy kis sétát az utcában, kb. 4-5 házat megyek majd visszafordulok. Babakocsiba ilyenkor nem teszem, mert sokkal könnyebb így nekem erre a kis sétára..
Szembe szomszéd 60 év körüliek, lánya és unokája pont ott volt, aki 2 éves és mutattam a kisfiamnak, hogy nézd milyen cuki kislány és sétáltunk tovább. Aztán hallom, hogy mondja az anyuka, hogy én milyen nem normális vagyok, hogy én itt sétálgatok, meg mit sétálgatok. Aztán hallom, h mondja a szembe szomszéd, asszony, hogy hagyjad, hadd sétáljon, ha akar.
Utána mikor bementem kb. Cirka fél órán át sírtam, hogy az egyetlen lézengő ember az utcán is nem normálisnak tart. Nekem mindenki dolgozik, nincs hova ilyenkor napközben mennem és alapból borzasztóan ingerszegény ez az utca. :( Én azt hiszen vagy elválok vagy elszökök vagy nem tudom. Párom imád itt lakni, délután tud találkozni a családjával együtt barkácsolni, blabla.
Itt van a sógornőm, de neki nagyobb babája van, másokkal bandázik, akiknek a gyereke már jár. Én próbálok a faluban pici babásokkkal összebarátkozni, de mindenki nagyon zárkozott. Pedig mondtam már, hogy szívesen áthívom vagy menjünk ki a játszóra.
Itt sajnos senkivel se tudok beszélgetni, illetve a falun belül is csak a kisbolt van a falu másik végén, ahonnan elhozom a kenyeret.
Elvileg jövőre költözik majdnem szemebe két pici babás, aminek örülnék, hátha.. majd később barátjai lehetnének az én babámnak. De ez még olyan messzinek tűnik, nem találom a helyemet és ezt nagyon gáznak érzem a babám mellett.
Kérlek ne írjátok, hogy hogy unatkozhatok a babám mellett, mert mindent elvégzek, amit elkell, püréket csinálom neki, játszunk is sokat.
Innen minden messze van, elegem van. :(
"direkt oda se néztem már miután hallottam ezt a csevegést..."
Amikor meglátod őket rögtön köszönhetsz nekik, és akkor már lesz kapcsolat, és nem a hátad mögött fognak csevegni.
#30: Ha hordozóban magadra kötöd a babát, nem fáradsz úgy el, mert nem a karizmaiddal tartod a 8 hónapost, hanem a hátizmokkal (ugyanaz a súly sokkal könnyebbnek tűnik, ha hátizsákban van, mintha a kezedben fognád). Azon kívül a baba is biztonságosabban van rögzítve, ha megbotlasz, meg tudod támasztani magad anélkül, hogy el kéne engedned a kicsit, mert van két szabad kezed. Négy háznál nyilván mindegy, de hosszabb sétákra, pláne terepen, ahol nem tudod eltolni a kocsit, jó választás. Akkor is, ha a baba nem marad el a babakocsiban, mint a kérdező is írta, hogy az övé sem szeret hosszabb távon benne lenni.
Remélem a kérdező feltalálja magát mielőtt megzakkan, a napi egy séta a kenyérért meg ez a kis lődörgés a házak között hosszabb távon nem túl egészséges a pszichéjének, gyeses anyukák amúgy is be vannak szűkülve kicsit, legalább szándékosan ne rontson rajta. Igenis tessék nagy sétákat tenni, másik városba átmenni, stb. Ha ehhez kell a hordozó, akkor azzal, ha babakocsival, akkor azzal, ami neki beválik. Itt csak ötletelünk, azt fogad meg, amit akar.
"Miért miben más, ha magamra kötöm és úgy sétálok pár háznyit vagy csak szimplán fogom?:D E"
Alapvetően az a fura, hogy pár haznyit sétál egy csecsemovel. Kertes házban él, tehát levegozhetne vele a kertben, vagy elmehetne vele normálisan sétálni.
Nem tudom, nekem nem fura. Én is szoktam. Amikor kisebb volt a fiam, kint voltunk az udvaron, és nyűgösködött, vagy szimplán megunta a nézelődést, nekem is volt,hogy kimentem vele a ház elé. Ott vannak fák, jönnek autók, vannak madarak, macskák kint. Elsétaltunk 2 szomszéddal arrébb, megnéztük a kutyákat, aztán vissza. Ezért nem tettem babakocsiba soha. Kicsit nézelődött, aztán mentünk vissza az udvarra. De ezek szerint én is fura vagyok. :D
Persze mellette mentünk babakocsival is sétálni, a szomszéd utcában van egy gyerekes család, sokszor velük mentünk.
Amúgy én azt nem értem, hogy attól, hogy sógornőd társaságában nagyobb gyerekek vannak, az miért baj? A gyerekek úgysem játszanak együtt. Még 2 évesen se. Szóval ebből a szempontból mindegy, hogy az övé kismotorral megy, te meg tolod a tiédet babakocsiban.
Ugyanúgy meg van bolondulva az unalomtól, mint te miért nem lehet valami normális helyre költözni, ahol nem kattantok így meg??
Amugy meg kösd magadra és menjetek.
34 - "láthatóan céltalanul ténferegni a babájával a kezében, azt hinném, eltévedt, keres valakit/valamit..."
Igen, eltévedt és keres, szerintem nem találja ott a helyét.
De tényleg jót tenne, ha néha a sógornővel találkozna, máskor meg elhúzna a busszal a városba. A megálló 7 háznyira van, adja magát a lehetőség.
Nem értem miért lenne gáz az ha valaki sétálgat az utcán😶
Szintén kis utcában lakunk mikor kicsi volt a lányom minden nap az utcán altattam le föl sétálgattam vele igaz babakocsiba de szerintem ez semmit nem jelent hogy épp hogy viszi az ember sétálni a babáját. Majd jött a triciklizés aztán miután megtanult járni szintén le-fel sétálgattam vele napi szinten legalább kétszer majd jött a futó bicikli, jelenleg rendes bicikli és még mindig ugyan az a séma le-fel.
Nyílván szoktunk más felé is menni de ez az útszakasz minden napos hosszabb távra is megyünk de ha ovi van akkor csak az utcába megyünk délután.
Ne foglalkozz senkivel. Ott sétálgatsz ahol szeretnél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!