Miért kell az anyukákak ezzel a sírni (nem) hagyással is folyton stresszelni?
A csapból is ez folyik. Pedig az anyukák nagy része alapból nem hagyja, ÁLTALÁBAN, de vannak helyzetek, amikor ez van.
Konkrét példa: A gyerekem csak rajtam, vagy a mellemen lógva hajlandó aludni. Ez nem mindig opció. Nem, hordozás mellett sem. Ha például mellettem fekszik, nem tud elaludni, csinálhatok bármit, kivéve, ha már nagyon fáradt. Ennek az a következménye, hogy mindig akkor alszik be, amikor már enne.(Evés helyett meg aludni szokott.) Így történt ez a példában is. Ordítva kelt, mert már éhes volt. De tisztába kellett rakni, mert be is kakilt, amitől szintén ordít.
A másik kedvenc szokása, hogy pelusozás közben jön rá a kakilás, már az első napokban sikerült mindent megjelölni a szobájában. Tehát, kibontom és rákezdi. Gyorsan visszacsukom és várom, hogy kifossa magát, ezzel megakasztva a folyamatot, amibe már beleélte magát. Tudta, hogy tiszta pelust kap és jön a kaja, ehelyett bizonytalan ideig nem történik semmi. Persze az ordítás folytatódik, hiába veszem fel közben, csak olaj a tűzre, mert akkor még jobban enne.
És igen, egy g.nyó vagyok, mert inkább ordítson pár percig, akkor se fogok minden nap falat festeni!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
#21! Mondjuk amikor épp telibe fosnak, igen, a híg kaki, ami rajtad landol, az nem csillámporos vattacukor, hanem konkrétan fos, akárhogy is szépíted, reflexszerűen félreugrasz. Nem, nem engeded el közben a gyereket, mielőtt még azt is kitalálnád, hogy életveszélybe sodrom, hanem testtel, miközben őt fogod és képzeld, ahonnan félreugrottál ott fal van. Durva, mi?
#24! Egyetlen válaszolóval bunkóztam, aki minden kérdéshez bunkózni megy. Ide például azért, hogy elmondhassa, mennyire zseni, mert bezzeg ő rábízza a férjére a gyereket. Ok., majd felterjesztem Aranyanyu díjra, de olvasd már el légyszi a kérdésemet még 1x. Kérdeztem én, hogy felébresszem-e a gyerekem, ha el kell mennünk, vagy hogy oldjam meg a szoptatást út közben, ha éhes lesz, mert előtte 5 órát aludt folyamatosan? Na, ugye. Semmi más célja nincs, csak magát fényezni, a másikat meg leszólni olyasmiért is, ami eleve nem volt téma. Nárcisztikus kis liba.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Teljesen igazad van Kérdező, valóban rosszul írtam, nem bunkózol, hanem egyszerűen alpári a stílusod. Attól még szerintem nem hagyod sírni a babádat, úgyhogy emiatt ne stresszelj. Sőt, szerintem 26#-nál is hiányzik a nevelési celzat, szóval ez sem a klasszikus "elítélendő" sírni hagyás.
#24
#27! Így van, mindenkivel olyan a stílusom, amilyen ő velem, ha valaki bunkózni jön, nem fogok vele finomkodni. Kinek írtam még bunkón rajta kívül?
Értem, hogy "nem sírni hagyás", de még mindig az a kérdésem, a gyerek ebben hogy tudna különbséget tenni? Valaki valamikor kitalálta, hogy árt a csecsemőnek, ha rendszeresen percekig sír, és olyankor nem megy oda senki. Ha viszont ez így van, akkor annak is árt, akihez azért nem mennek, mert nem TUDnak, mint #26. És ezzel nem plusz terhet szeretnék rakni #26-ra és másokra, gondolhatnék akár magamra is, aki egyedül van vele és nem tudja a férjet ugrasztani, hogy ne hagyják sírni, ha én épp nem tudok menni.
Hanem pont erről szól a kérdésem. Kicsit merész szerintem azt sugallni, hogy aki ikreket nevel/több gyerek van kis korkülönbséggel/egyedülálló stb., annak mind lelki sérült lesz a gyereke, mert időnként "hagyják sírni", hisz a csecsemők ebből egyformán csak annyit éreznek, hogy nem megy senki, nem tesznek különbséget, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak. Mert engem nem az érdekel, hogy a társadalom elítéli -e, hanem, hogy valójában árt-e a babának. Mert ha igen, akkor sajnos annak a gyerekének is árt, aki nem direkt hagyja, ha meg nem, akkor ez csak szuperanyák fölösleges bunkózása, hogy többnek érezzék magukat.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Szerintem az a különbség amit érezhet, hogy este mikor viszik aludni, azt megelőzi egy rituálé, nem sikerül az alvás, érzi az erősödő feszültségét az anyának, ő is feszült lesz majd otthagyják.
Ezzel szemben amikor felkel és éhes és sír, vagy tele a pelus és sír,és anya nem pattan azonnal, nincs az a megelőzött tortúra, feszülés amit este a sírva hagyás előtt és közben érez.
Nem éli meg olyan tragikusan, nem úgy sír,nem is olyan kétségbeesetten.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
29 vagyok, én is egyedül voltam vele.
Éjjel mikor még 1x tápszert evett, azért idő volt mire lememtem a konyhába, összedobtam, és vissza az emeletre az ő szobájába. Sírt.
Sírt amikor reggel felkelt, mert éhes volt. De ez nem olyan keserves sírás volt.
Idővel megtanulta, megszokta, nem tudom, de már nem sírt. Lehet tudta várni kell, és jön anya, fogalmam sincs.
De én nem tartottam nagy bajnak.
Egyedül voltam én is. Később is meg kellett tanulnia, hofy nem tudok mindig legózni vele, mert pl ebédet kell főznöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!