Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Néha a hátam közepére kívánom...

Néha a hátam közepére kívánom az anyaságot?

Figyelt kérdés

4 hónapja szültem. Valami isteni csoda folytán este teherbe, mivel meddőnek voltam nyilvánítva sok egészségügyi probléma miatt. Már a lombikon gondolkodtunk mikor terhes lettem. Kellett pár gyógyszert szedni ,hogy a terhesség megmaradjon,de lényegében a korai keményedéseket leszámítva, tök probléma mentes volt a várandósság. Örültünk, vártuk a babát ,mint is megtettünk neki.

Császárral szültem, nem volt rossz élmény, utána való időszak sem. Aztán most hogy 4 hónapos a babám, sokszor szó szerint elegem van az egészből. De ez kb másfél hónapja kezdődött. Újabban mindenhol ha valaki megnézi, ismerős, sír. Ha valahova megyünk kirándulni a természetbe, bekattanik neki valami és sír. Boltba nem tudok elmenni, mert ahogy meglátja az embereket sírni kezd. Anyukáméknàl órákon át képes sírni. Nem tudom mi ez most nála, két hete kezdődött. Éjjel ha egyszer kel enni, és ő amúgy is nagyon foglalkozós baba, így hulla vagyok. A férjemnek olyan a munkája , hogy csak hétvégén van itthon, szóval minden az én nyakamba van. Tudtam ,hogy az anyaság nem könnyű, de valahogy másra számítottam, mert minden ismerős anyuka csak a szépről beszélt, aztán pofán csapott a valóság. Imádom a babám, de ölni tudnék egy szabad oràért, amikor egyedül lehetek és azt csinálok és ott amit és ahol akarok.

Tudom, szar anya leszek most emiatt, sajnos mégis ez van. Volt más is köztetek,aki csak iksz idő után kezdte el élvezni az anyaságot, addig meg csak túlélt? Légyszi próbáljatok meg kevésbé bunkó hangnemben válaszolni! Köszönöm!


máj. 18. 12:39
1 2 3
 21/27 anonim ***** válasza:
63%
Az tök normális, ahogy érzel, az nem normális, hogy a hét 168 órájából 120-ban full egyedül vagy a gyerekre, akit ketten hoztatok össze és mindkettőtöké.
máj. 18. 15:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/27 A kérdező kommentje:
Köszi mindenkinek. Sziasztok.
máj. 18. 16:02
 23/27 anonim ***** válasza:
72%

"Imádom a babám, de ölni tudnék egy szabad oràért, amikor egyedül lehetek és azt csinálok és ott amit és ahol akarok."


Ezt megértem. Szerintem a legtöbbünk becsavarodna. Hétvégén a férjed nem tud vállalni vele pár órát?

máj. 18. 16:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/27 anonim ***** válasza:
74%
"Néha a hátam közepére kívánom az anyaságot?" Nem te lennél az első ;). De ha sokáig nem akar elmúlni ez az érzés, keress fel szakembert! Vannak könnyebb és nehezebb babák, jobb és rosszabb időszakok. Vigasztaljon, hogy semmi sem örök! A rossz időszakok sem, bár amikor benne van az ember, egy örökkévalóságnak tűnik. Az, hogy elkezdett sírni az idegenektől, nekem egy ilyen időszaknak tűnik. Majd elmúlik, de túl kell élni. Van, akinél működik, ha azt nézi, miben szerencsés másokhoz képest: mondjuk jól eszik, könnyen elalszik, relatív sokáig elvan magában, éjszaka kevésszer kel stb.
máj. 18. 16:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/27 anonim ***** válasza:
73%

Teljesen rendben van, ha valakinek neha elege van az egeszbol!

Kikophatna mar ez a gondolkodas, hogy “turjel osszeszoritott fogakkal, mert tudtad mit vallalsz, mit sajnaltatod magad, masnak gyereke sem lehet” Halkan jegyzem meg, akik nem akarnak gyereket nevelni, megkapjak, hogy onzok. Aki egyszer egy heten el akar szabadulni 2 orara a gyereketol, az is onzo. Aki nem momzilla, es nem aldozza be a sajat lelki egeszseget, mind onzo..

Kerdem en, egy minden ertelemben kimerult anyabol hogy a francba tudna a csecsemo feltoltodni? Ha anya le van merulve, az a babanak sem tesz jot, sot.

máj. 18. 16:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/27 anonim ***** válasza:
56%

Jajj ne keseregj az itteni nyomorultakon, itt csak akkor vagy valaki, ha napi 26 órát ébren töltöttél a gyerekkel, szenvedtél, és most mosolyogva hálát adsz, hogy közben nem ver meg a férjed, amiért nincs főtt kaja minden nap...

A többséget arcba csapja a valóság, kit előbb, kit később, és nem azért, mert mindenki egy nemtörődöm link nyomorék, aki azt gondolta, hogy unikornis legelőn fognak rohangászni a mosolygós gyerekkel, hanem mert a legrugalmasabb baba mellett is ki kell kukázni a korábbi hétköznapi életed. Mindenkinek megváltozik az élete, gyökerestül, ha akarja, ha nem. Ha meg neadjisten egy többemberes, sikítós gyerek jut, aki nem olvassa a könyveket és nem is alszik, és nem nyugszik meg a "varázstrükkökre", akkor hamar azon kapod magad, hogy már nem a kis hobbijaidat siratod, hanem a mentális egészséged. A magyar meg olyan, hogyha segítséget vagy tanácsot kérsz, akkor jóízűen igyekeznek belédrúgni, mert ha nekik szr volt, akkor legyen szr neked is. Ha nekik véletlenül nem volt annyira szr, akkor meg azért, hogy ne merjél már itten empátiát kérni, hát ő se kapott.

Szóval ne aggódj, ezen mindenki átmegy, az önszopkodó csodaanyák is, csak ők nem fogják bevallani. Vegyél igénybe bármilyen segítséget, takarító, rendelt kaja, bébiszitter, bármi, aztán idővel fel fog tűnni, hogy napról napra könnyebb, mert alkalmazkodsz a változásokhoz.

máj. 18. 17:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/27 anonim ***** válasza:
64%

1. Nem vagy szar anya

2. Nem vagy egyedulallo hiszen van parod

3. A gyerekneveles olyan mint egy hillamvasut fel le fel le ...


Tanacs

Aludj ha a baba alszik. Szard le a hazimunkat, rendeljt neha kajat, neha fogadj fel segitseget ha belefer.


Nekem ezek valtak be. Havi 2x jott valaki es A-Z-ig kitakaritott. Nekem alap dolgok voltak csak a ketto kozott.

Heti 3x rendeltem kajat. Ha a baba aludt en is ledoltem ha 30 perc volt akkor annyi. De erdekes modon ha szopi utan osszebijva aludtunk akkor rendesen aludt a baba is.

máj. 18. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!