Néha a hátam közepére kívánom az anyaságot?

#6-os, miért, mire számítottál? Ne mondd, hogy csak a szépről mesél mindenki, mostanában pont divat azért savazni az anyákat, hogy panaszkodni mernek a nehézségekről.

Minden életszakasznak megvan a szépsége és a nehézsége is. Igyekezni kell megtalálni a jót az adott korszakban. De nem, nem könnyű egyik se. Nem könnyű a kisbabával, sem a totyogóval, sem az ovissal, sem az iskolással, sem a kamasszal... De ahogy ügyesedik, okosodik, önállósodik azt nagyon jó nézni.

"ezt az írja, akinek van pénze munka nélkül, szülőktől pl. Pénz nélkül lássuk be nem lesz boldog család ebben a világban."

Én irtam,bhogy fontosabb az egészséges kötődés. Nem, nincs pénzem munka nélkül, a szülőktől meg végképp. Viszont nem értek egyet azzal, hogy választani kell a pénz és a normális családi élet között. És a kérdésben vázolt helyzet olyan távol áll a normálistól, mint Makó Jeruzsálemtől. Van egy kizsigerelt hétvégi apuka, meg egy bekattanás szélén álló, a saját gyerekét szeretni, az anyaság szép pillanatait megélni nem tudó anya. De legalább lesz a gyereknek miből pszichológushoz járnia.

Igen, kell a pénz, de néha mérlegelni is kell, hogy mit áldozunk fel érte.

Erre szokták mondani hogy könnyebb nem lesz, csak máshogy nehéz...

Jön majd a szeparációs szorongás, fogzás, betegségek, munka melletti gyereknevelés, kiskamaszkor...sosem lesz könnyű de még kell benne találni a szép dolgokat is

"Éjjel ha egyszer kel enni, és ő amúgy is nagyon foglalkozós baba, így hulla vagyok."

Ezt nem írtad el? 1x kel? Azért furcsálom csak, mert az a semmi kategória. Tudom, mert nekem is 1x kelt ennyi idősen. Ami a sírást illeti, azt én is nehezen viseltem eleinte, de elfogadtam, hogy ő még így kommunikál. (Idő kellett hozzá, mert az egyszerűség kedvéért nekem az első hetekben baby blues is volt.) Ha nem segített semmi, akkor felkötöttem magamra. Tudom, hogy nem minden baba szereti, de meg lehet próbálni ha van kedved. Lehet bérelni is hordozót, és akkor eleinte nem kell feleslegesen nagyobb költségbe verni magad. Hátha úgy jobban megnyugszik, és akkor ki tudtok mozdulni többet, és élvezetesebb is lesz. Meg tényleg baromi fárasztó hallgatni a sírást. Te magad is feszült leszel, amitől ő még feszültebb lesz. Te eleve bizonytalan vagy, ami szintén nem tesz jót neki, stb. Ez így egy ördögi kör. Egyébként ha a mamànál sokáig sír, hát már bocsánat, de istenem, sírjon. A lényeg hogy szeretettel próbálják meg megnyugtatni. Előbb-utóbb rá fog jönni a baba, hogy számíthat a mamára is. A lényeg hogy mindenki higgadjon le :P Mély belégzés, hosszú, elnyújtott kilégzés.

Jaj ne hallgass azokra akik szerint rossz anya vagy. Egyszer mindenki besokall bármiről is legyen szó. Az a baj, hogy a férjedre nem számíthatsz hiába érthető a pénz. De akkor is kell segítséget keresned. Ez lehet anyukád vagy egy bébisitter. Tök mindegy. De a héten mikor egyedül vagy kell aki 1-2 órát segít. Tologassa anyukád te meg elmész bevásárolni. És ha sír? Majd megvígasztalja. Ez is tök normális. De te be fogsz golyózni ha nem lesz segítséged.

Ha a férjed is dolgozik egész héten hiába az ő gyereke is nem lehet egy az egyben odaadni na akkor most csak te vigyázol rá.

Valami arany középutat keress, hogy mindenkinek jó legyen.

Ne félj segítséget kérni és ne szégyelld. Legyen szó családtagról vagy bébiszitterről.

19

Jaj, hagyjuk már ezt a süket dumát.

Tudod hova nem kéne gyerek ? A cigány putriba. Na oda, ahol csak a családi miatt lett. Ahol nincs víz, meg egyebek.