Ki hogy oldja meg az oviba járást két gyerekkel?

10,apuka dolgozik gondolom.

Hihetetlen ,de nem mindenki olyan szerencsés,hogy a férjenek 8-16:00-ig tart a munkaideje

A férjem pl reggel hatkor jár el itthonról és délután 17:00-ra ér haza

Mivel a gyereket nem állíthatja oda az iskola elé 6-kor,nekem kellett vinnem.Szinten nem mehetett érte 17:00-kor ha a suli,napközi 15:30-ig tartott.

🤷🤷

10,

Saját vállalkozásunk és gazdaságunk is van.

Reggel legkésőbb 6-kor megy, este pedig leghamarabb akkor jön de ha mezőgazdasági főszezon van akkor este 8-9 körül örülök ha látjuk.

Persze ha beteg az egyik akkor még szoktuk oldani hogy ő viszi hozzá a másikat.

1 hónaposan még fogod, berakod valamibe, amiben szeret utazni (hordozókendő, babakocsi), és kész, mentek ahogy szoktatok a naggyal. Ő még nagyon rugalmas, alkalmazkodik hozzátok. Én legalábbis így csináltam, bölcsibe járt a nagy, amikor a kicsi született, nem változott semmi a napirendünkben, 2 hétig otthon tartottam, hogy na, legyen családi egység meg minden, de visszavágyott, szóval két hét után fogtam, a kicsit felkötöttem hurciban magamra, és mentünk a naggyal szépen bölcsibe. A kicsi jókat aludt ilyenkor, egyáltalán nem volt vele gond.

Az altatást meg nulladik perctől kezdve együtt csináljuk. Kicsi a cicimen, nagy odabújik mellém. Meseolvasás, puszik, nagy bebújik az ágyába, én ott ülök mellette (kicsi még mindig a cicimen), simogatom a kezét, énekelek, elalszik mindkettő lazán. Az életem akkor lett jelentősen jobb, amikor erre a manőverre egy babzsákfotelt is bevetettem, mert úgy még kényelmes is volt :D Azóta is így van, kicsi már 1 éves, nagy 3, ovis, megyünk mindenfelé együtt, pont így, csak a kicsi már a hátamon utazik egy jó ideje, nem a hasamon, de ennyi.

#12 Ha anyuka dolgozott a gyerekvállalás előtt, akkor ő is ugyanúgy "keresi a pénzt", csednek/gyednek hívják. Arról nem beszélve, hogy az apukák túlnyomó többsége azért nem reggel 6-tól éjfélig dolgozik, hogy a nap egyik szakaszában se tudjon otthon lenni.

#13 Akkor pl a te férjed az esti rutinban már részt tud venni, a kérdező férje viszont nincs ott se reggel, se délután, se este. Biztos velem van a probléma, hogy ez szemet szúrt, de szerintem ahogy valóban nem mindenkinek van 8-16 munkaideje, úgy az se általános, hogy napokig-hetekig nincs otthon az apuka...

Őszintén, én nem is szülnék így gyereket, pláne kettőt, hogy kvázi egyedülálló szülőjük leszek, de ez én vagyok, és nem vagyunk egyformák. Tök jó, hogy a kérdező így is bevállalta, le a kalappal, azt viszont nem értem, hogy miért nem készült fel előre, és miért nem gondolkodott rajta, hogy hogy fogja csinálni, hisz tudta hogy ez így lesz.

Jól van 16,nem lehet mindenki olyan okos és ügyes mint te,hogy felkészül mindenre előre ...

Ezt szeretem ebben az oldalban

Tanácsot kér valaki,máris jönnek az okoskodok,"hogy tudtad előre"nem,nem mindenkinek van megtervezve az élete húsz évre előre.

Ne stresszelj kérdező,alakul magától,és rájössz,hogy felesleges volt felned.

Ovis naggyal baromi könnyű volt, mert nem kell percre pontosan beérni. Ugyanígy délután se rakják ki az ovi elé 4:00-kor, simán belefértek olyan csúszások, hogy "jaj, még nem ébredt fel a délutáni alvásból és kelteni, nyűgösen öltöztetni kell".

Majd ha a nagy iskolás lesz...

Na akkor lesz kemény a reggeli indulás.

Reggel mi visszük a nagyot, délután az apja megy érte 90%-ban. Ha nagyon elfáradok, akkor fordítva. Apuka 7-15:30-ig dolgozik, mehet később, de akkor annyival később is jön. Szóval ha reggel ő viszi a nagyot, akkor mi megyünk érte délután. Nekem könnyebbség, hogy nem kell percre pontosan beérni, de azért kialvatlanul marha nehéz úgy összesakkozni reggel itthon egyedül a dolgokat, hogy mindenki menetkész legyen időben. Én nyilván úgy nézek ki, ahogy. A kisebbik lányomnál néha a pizsire adok rá valami vastagabbat és mehetünk (autózunk), a nagyobb keményebb dió. Vele azért vannak harcok mire eljutunk az induláskész állapotig.

Az esti rutinnal semmi gond nem volt sosem. A nagyobb rutinjához próbáljuk igazítani a kicsiét. Nyilván flottabb a szitu, ha nem egyedül vagyok, de azért egyedül is megoldom. Nálunk pl. pont amiatt lesznek egy szobában, amíg igényük nem lesz másra, hogy tudjam egyedül is intézni az estéket/éjszakákat, ha a férjem munkája éppen ezt kívánja...