Ha a férjed nem érti meg milyen nehéz a gyerekkel,mit csinálsz?

Elmentem fodrászhoz, szopizni ha jól emlékszem 2-2,5 hónapos korában. Nem volt több kérdése.

Ja a fodrász 3 óra volt nem mellesleg 😀

Volt már otthon vele egyedül?

Nem hinném mert akkor tudná mivel jár. Vagy egy p*cs egyszerűen...

Nekünk mindjárt itt a második gyerek, az elsővel jól elboldogultam egyedül is.

(Egyébként ez is hiba! Ha még "álomgyereked" is van, akkor is be kell vonni az apját, mert elkényelmesedik és ezt szokja meg! Ma már ezt máshogy csinálnám.)

Viszont a végére már most érzem a terhességet, nem bírom felvenni, letenni, kell a segítség.

Aztán pár hónapja pislogott még, hogy én kérek dolgokat.

Mostanra már ha itthon van, ő van vele, én pihenek, mindjárt szülök.

Aztán most pár napja hagyta el egy "le a kalappal" a száját, hogy átérzi, milyen itthon lenni és foglalkozni a gyerekkel, plusz vinni a házat.

Szóval igen, kicsit legyen többet vele, és majd megtapasztalja.

De fokozatosan, mert elsőre ki fog bukni. :D

Mikor a harmadik gyermekünk született az utolsó 3 hetet a kórházban töltöttem. 😂

5 évet öregedett a 2 ovis mellett. 😂😂

Amikor a gyerek beteg volt, én mentem dolgozni, és a férjem maradt itthon vele. Mosott, főzött, takarított, gyereket fárasztott, figyelt a gyógyszer beadásra, stb.

Na, akkor érezte, hogy mennyire nem sétagalopp.

Mondjuk ez csak nemrég történt, a gyerek meg már 2 éves. De azóta talán mashogy áll a dologhoz

Ezt csak és kizárólag akkor érti meg valaki, ha benne van. Egyet értek a korábbi válaszolóval, nekünk is egy kegyetlen sírós, hasfájós babánk volt, és nem sok segítségünk volt. Most várjuk a másodikat, a legtöbb ember nem érti, hogy miért úgy készülünk, mint aki egy lakatlan szigetre készül túlélni, hát a kisbaba rész olyan könnyű. Nekünk az a pokol volt maga, és nem hiszek abban sem, hogy majd biztos a második laza lesz, én nem akarok még egyszer váratlanul felülni az análvonatra. De én se hittem volna el senkinek, hogy ez ennyire nehéz, ha nem a saját bőrömön tapasztalom meg. Egyszerűen nem tudtam átérezni. Mint amikor azt mondja valaki, a nyílt törés nagyon fáj, vagy bármi, de amíg nincs nyílt törésed, addig nem tudod igazán mennyire.

Ha nem vesz részt aktívan a hétköznapokban, akkor nem kell győzködni, csak közlöd vele, hogy ami nem tetszik, intézze ő. Így se úgy se fog hinni neked, tehát tök felesleges ezen vitázni.