Más is csak túléli a napokat?
Szerintem nem normális, ahogy a férjed hozzááll. Rám is több jut a gyereknevelésből, de egyrészt nem ennyivel, másrészt egy kertes házat próbálunk rendben tartani, és még sok minden kész se volt amikor költöztünk/szültem, még 5 év után is az alapállapotra próbálunk eljutni.
Ezt csak azért írom, hogy állj a sarkadra a fickóval szemben, pl úgy hogy nem főzöcskézel éjjel.
A kérdésre válaszolva nekem is valamennyire nehéz volt, az éjszakás témát ismerem, de mi délelőtt is mindig kimentünk, tényleg a főzés volt a legszresszesebb, meg amíg nem fogtam fel, hogy lejjebb kell adni a házimunkából. Amúgy amíg egyedül volt a lányom, én nem csak túléltem, viszont a kettővel volt egy időszak, amikor igen.
Egyszer azt mondta vki hogy minden elmúlik, erre gondoljak mindig, és amúgy tényleg utólag még azt is visszasírjuk ami a legnehezebb volt, a pici kezet, a babaillatot, az otthonlétet.
Szerintem a 3mas nagyon jól válaszolt, mert ugyan nem elvárás, hogy élvezd a babás/tipegős napokat, de prioritás, fontosabb, mint a férjed kiszolgálása. Utólag még fogod bánni, hogy az ő hülyeségeinek hagytad áldozatul esni ezt az időt. Mert úgy néz ki, nem q gyerekkel lét nehéz Neked, hanem ez az empátia nélküli, zsarnok fickó, a depresszió meg nem teszi az embert nárcisztikussá, szóval erre nem kifogás, még a fáradtságra, tétlenségre esetleg.
Van saját pénzed, hogy kaját rendelj belőle?
Hol van az egészből a férjed aki a gyerke apja? Sehol. Arra koncentrálsz figyelsz minden idegszáladdal, hogy ő dolgozott, ő alszik ő ezt csinal ő azt csinál legyélm tekintettel rá miközben a te eleted 180 fokos fordulatot vett az ővé meg semmit nem változott?! Szerinte ez normális? Tipikus himsovi gondolkodás te vagy a nő az anya te dolgod
Minden ezzel nyom és sakkban tart. Annál rosszabb nincsen mikor házasságban vagy egyedülálló
Anya. Márpedig te már most is az vagy.
2023-ban ezért a szövegért egy jó nagy fülest érdemelne a férjed, és akkor még finom voltam.
Mindennek tetejében még ő a depressziós, hogy oda ne rohanjak.
Fu mit kapna ez a pali tőlem ilyen dumáért, meg úgy mindenért.
Neha en is csak tulelni probalok, pedig az en ferjem minden szabad perceben a gyerekkel van es (viszonylag) sokat segit is, de igy is nehez. Szarul alvo, extrem koran kelo 8 honapos gyerekem van, aki EGESZ nap eletveszelyes mar most, igy egy pisiles is szervezest igenyel,
melle tombol a szeparacios szorongas es a fogzas, nappal is alig alszik, es sokszor azt a keveset is csak rajtam, szoval alvasidoben sem haladok semmivel. Katasztrofa. Aztan vannak azok a napok, amiket jol meg tudok elni, mert eppen nem egesz nap visitott a gyerek, vagy volt idom leulni ebedelni mert magatol aludt, stb. Hullamvolgy egyszoval. De megertelek, viszont a ferjedtol fuggetlenul probalnod kellene jobban megelni a dolgokat, mert rettenetesen gyorsan telik az ido, es kesobb ezt az idoszakot is visszasirod majd.
Akkor más is így van a járás előtti időszakkal?! :)
Nekem is most ez picit nehéz. Éjszaka megiszom a levendulás teámat hogy jót aludjak, de mire befekszem az ágyba, őrrülök h tudok nyugiban gondolkodni. Reggel fáradtan kelek sokszor, így kevés a mondókázás, ébeklés, úgyhogy megyünk a dédiékhez, hogy biztosan meglegyen a napi kommunikáció hallgatás, meg én is ébren maradjak. Persze foglalkozom a gyerekkel, csak amikor fáradtt az ember, máshogy üzemel, én kevésnek érzem magam mostanában. Föleg én idő nélkül. Apuka estig dolgozik most, eddig meg könyörögni kellett hogy foglalkozzon vele mert szeretnék fürödni.. Legalább nem vitatkozunk semmin, mert ritkán találkozunk, úgyhogy még nyugodtabb vagyok! 😃
Most már kezdem megszokni a fáradságot, kezdek visszarázódni a baba programokba, éneklésbe.. Tegnap már gondolkodni se volt kedvem, így fél 10kor elaludtam. 😅
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!