Ti hogy éltétek túl az első napokat?

Mire megszületett a lányom 40 órája már nem aludtam, a bent töltött 3 éjszaka összesen 10 órát aludtam, majd a hazaérkezés után 6 órával visszakerültünk a kórházba a gyerekosztályra. Még 3 éjszaka, összesen 9 óra alvással.

Mikor végre 1 hetes korában hazajöhettünk félrebeszéltem a fáradtságtól. És a következő 3 hétben 3 óránként keltegeti kellett (ami néha 30 perc is volt mire felèbredt annyira, hogy egyen) és az etetés + fejés (fejni kellett és cumisüvegezni, mert alig 10-20 ml-t volt ereje kiszívni a mellemből) is volt kb. 1 óra.

Szóval én mindent megadtam volna 2-3 óra egybefüggő alvásért az első hónapban :)

Nekem nem mult el a szüléssel jött euforia egy jo darabig.

A szemem szoszerint nem tudtam levenni rola, napjaim joformán maraton szoptatásbol és fejés, altatás, sterilizàlásbol álltak, szerintem a saját nevemet sem tudtam.

Az első sétànàl a bejàrati ajtot tárva nyitva felejtettem

Mi bent maradtunk egy hétig, a csecsemőgondozoktol minden kérdésre választ kaptam, sokat segitettek mindenben, a gyerekorvos A-Z-ig mindent szàjbarágva elmagyarázott, magabiztosan mentem haza, a segítséget is lemondtam.

Az első nehézségek kb 3 honapos koràban ütköztek ki. Itt kezdtem már nem birni a hasfájást, 4 honapos koránan kezdtem azon agyalni hogy szerintem többet sir átlagban mint amennyit nevet, itt kezdtem drasztikus változtatàsba hogy a robotüzemmod amibe kerültem a depiv együtt, ne szoritsa ki a minőségi időt.

Aztàn rájottem hogy egy baba mellett folyamatosan vàltozni kell, epphogy kialakul valami fix, addigra már màs a baba igénye, szélsebesen fejlődnek :)

Mi első éjszaka nála aludtunk, atvittuk a matracot az agyunkbol.

Masnaptol külön alszik és azóta is, legzesfigyelo és bebior is van. Nyugi, belejossz. :)

Kb én is így éreztem első nap, sőt ott álltam a gyerek fölött millió cuccal körülvéve, amit hazahoztunk a kórházból és csak arra tudtam gondolni, hogy vissza akarok menni, mert azt ismerem.

Én az első 6 hétben a gyerekszobában aludtam.