Két tesó között 12 hónap korkülönbség. Hogy éltétek túl az első pár hónapot? Mikortól lehet könnyebb? Tudnátok írni pár "trükköt"?

Nálunk 11 hó a különbség. Az első év durva. Nekem onnantól lett könnyebb, amikor mindenki alszik éjjel, eszik mindent és tud járni. (Amikor 1 és 2 évesek voltak)

Első év azért nehéz mert ott a csecsemő, akiről 100% gondoskodni kell, és egy totyogó, akit minden érdekel, megfog, bekap. Nappal nem egy időben aludtak, így nem tudtam lepihenni. Szó szerint reggel 6 - este 10 ig pelus, még egy pelus, etetés (2 féle kaja, tápszeresek voltak), soha nem tudod magukra hagyni, mert a nagy felfedezné a kicsi szemét stb. Este fürdetni altatni 2 gyereket eléggé fárasztó. Külön szobába vannak tőlünk, de ők egybe. Volt hogy lefeküdtem a szobájuk közepén a szőnyegre, meséltem és elaludtam.

A férjem erején felül segít, éjjel felkelt hozzájuk stb, de olyan munkája van hogy pl 1 hó itthon és 2 hét külföld. Nagy a ház. Semmmmmmmit nem tudtam csinálni a gyerekezésen kívül. Elláttam a fizikai szükségleteiket, de fogalkozni is akartam velük! Babysitter vagy takinő... Nekünk takinő lett, mosogatógép is, sokkal könnyebb lett úgy. Mamák jönnek segíteni, mert 1 év alatt elfárad az ember és a "Boci boci tarkán" kívül más is kell. Nekem a gyerekvigyázás a segítség. Hiába a takinő, de még sok pakolás van.

Most már 3 és 4 évesek. Mindenki beszél, jár, szobatiszta, egyedül eszik, alszik, öltözik és imádni valóak. Együtt játszanak mindent én meg örömködve nézem őket.

Bocsi tök kuszán írtam össze vissza, de tényleg az 1 év nehéz a fizikai dolgok miatt, de utána nagyon fogsz örülni, hogy együtt nőnek fel. Privátba is kérdezz, ha bármi érdekel.

Még trükk... Engedd el a tökéletes anya képet. Sokan fényezik itt magukat, hogy mekkora tisztaságba, 3 fogásos kajával királykodnak és a gyerek már ír olvas számol 2 évesen. Nem igaz! Kamu. Majd lesz időd főzni meg más dolgokra, amikor már nagyobbak lesznek.

Szintén 12 hónap a különbség nálunk is,de már 6,illetve 7 évesek.az első év nekem nagyon nehéz volt,csak a gondozásukról szólt...mint egy robot, szoptatás, etetés, büfiztetés, pelenkázás, altatás és szinte ez végig...nekem a testvérkocsi vált be, egyedül nem tudtam volna máshogy a kimozdulást megoldani...

Illetve 2 járóka volt,mert miután a kicsi is elkezdett kúszni, mászni,a nagy sokszor ütötte,de még ő is olyan pici volt,hogy hiába szóltunk rá.nem lehetett biztonságban egymás közelében hagyni őket.Ezt is csak addig, amíg elmentem wc-re, esetleg főztem.

De mivel nemigen aludtak egy időben, a főzést úgy oldottuk meg,hogy vagy én vagy a férjem este megfőzött, esetleg előkészítettük és másnap csak kifoztem pl a tésztát.

Nekünk annyiban volt még nehéz,hogy kisfiam figyelemzavaros hiperaktív gyanús, és bizony ilyen volt babának is,soha egy perc nyugta nem volt.Ez nagyon rányomta a bélyegét az egész családi életünkre,de ez már egy más történet.

#4 vagyok

Mutassatok már valakit aki nem feszül rá a gyereknevelésre szülés előtt??? Tök mindegy hanyadik gyerek! Anyaság a legnagyobb érzelmi hullámvasút. Teljesen normális, hogy a kérdező érdeklődik tapasztalatokról, szerintem több embertől is kapott jó tippeket.