Más anyósát sem érdekli, hogy mi van az unokákkal? Ti hogyan viselitek? Nem esik rosszul?
A fiunk 5 hónapos. Anyósom eleinte is ritkán jött, most meg hetek óta színét se láttuk.
Ha mi nem küldünk képet a piciről, ő magától soha nem kérdezte még meg, hogy hogy van.
Ha nálunk van, akkor is leül valahova, nézegeti kicsit, néha felveszi, de 3 perc után teszi le, mert nehéz.
Van másik unokája is, de ők messze laknak. Évente néhány alkalommal találkoznak csak. De őket hívja telefonon, videochatelnek.
Én azt hittem, hogy mivel a mi babánk itt van közel, majd gyakrabban látjuk. Nekem ez rosszul esik.
Az én részemről sajnos nincsenek nagyszülők, egyszem nagymamája a fiamnak, és baromira nem esik jól, hogy nem foglalkozik vele.
Más is volt/van így?
250km-re lakik ...
nem igazán érdekel, képet sem igazán kapott nem is kért, soha nem hívott,
Kizárólag én szültem neki unokákat, nem igazán érdeklődik. Évi 2x jön, a szülinapjukon, mi 2-3 havonta megyünk, akkor megkérdezi őket, hogy mi van az oviban/iskolában, de kb ennyi. Képet sosem kért. A névnapjukat leszrja, pedig a nagyobbnak pont az ő és a sógornője között van (kb 5 napon belül van a 3) és ilyenkor mindig megy a nagy közös kajálás miattuk, de az unokát nem veszik figyelembe.
Engem nem érdekel, van másik nagyanyjuk aki imádja őket, plussz az én egyik mamám még ennyit sem foglalkozott soha velem, nem nagy szám
Az én anyósom is ilyen, annyi különbséggel, hogy ha kapott képet akkor azt azonnal kiposztolta a facebookra drága kisunokám címmel. Így erről is hamar leszoktunk.
Így az évek alatt eljutottunk odáig, hogy kb csak sátoros ünnepeken találkoznak.
De évekkel később azt mondta, hogy ő még nem tudta megemészteni hogy ő nagymama, ö nem tud mit kezdeni a helyzettel.
Ő csak a fiára kíváncsi, az unokáira nem.
Eleinte bántott, ma már csak a férjemet zavarja, de őt nagyon.
Nálunk a saját anyám ilyen, de őt nem csak az unokái (nincs más unokája, csak az én lányaim), de még én sem érdeklem. 2 terhességet vittem végig, egyszer nem kérdezte meg hogy hogy vagyok. Amúgy szarul voltam, de nem érdekelte, ő nyafogott azon, hogy most allergiaszezon van, vagy az elsőnél, hogy covid miatt milyen kényelmetlen a maszkviselés a boltban meg hasonló nehézségekről. Átlag 1-2 hetente beszélünk messengeren, én küldözgetem a képeket, letudja egy "jajdecuki"-val, és utána folytatja tovább a saját eseménytelen életének ecsetelését (de tényleg, elmeséli, hogy mit főz éppen, vagy hogy egy nyugger barátnőjével mennek majd sétálni a parkba, meg ilyesmi). Soha nem kérdezett még rá, hogy a gyerekek hogy vannak, hogy esetleg kell-e segítség bármiben, akármi. 2 éves a nagy, eddig 3x látta, a kicsi most születik 1-2 héten belül, nincsenek illúzióim vele kapcsolatban sem, ő sem fogja jobban érdekelni. Karácsonyra jön majd, meg nyáron valamikor, amikor a nagyobbiknak szülinapja lesz. Minthogy a kicsi így november közepe-végefelé születik, őt egészen biztosan nem fogja külön köszönteni, majd a szülinapját a karácsonnyal együtt fogja tartani.
Annyi vigasztal, hogy anyósom normális, itt lakik városon belül és iszonyat lelkes, ő egy igazi aktív nagymama, akire mindig lehet számítani :) Szerintem én vagyok az a 0,01%, akinek kifejezetten jó viszonya van az anyósával, és nemhogy nem utálom, de nagyon is örülök neki :)
Én már úgy ismertem meg férjem, hogy se az anyja se az apja nem foglalkozik vele, de az öccsével húgával sem. Pedig egy család édes testvérek. Így nem lepődtem meg, hogy az unoka sem mozgatja meg őket. 70 km-re élnek, karácsonykor kb 3 órát együtt vagyunk és annyi egész évre.
Nem bánt a dolog, de ha nem tapasztalom ezt, akkor nem hiszem el, hogy léteznek ilyen szülők. 5 éves kislányunk és 4x látták összesen (4 karácsony) jah és ajándék nincs :-) természetesen…
Rosszul esik nekem is. Még ha ezt csinálná, lenyelném, mert hát nem kötelező, de az anyósom szerintem bunkóbb, hiába akarom, nem tudom leszarni.
Az egyik gyerekemmel foglalkozik, a másikat kutyába nem nézi. És ezt nem bírom benyelni, mert mi egyformán szeretjük a két gyereket, és a kisebb gyerekem nem tehet semmiről. Egyébként kiköpött olyan, mint a párom, le se tudná tagadni, ha akarná sem, szóval gőzöm nincs, mivel rosszabb/kevesebb a szemében, mint a testvére.
Csak azt tudom javasolni, hogy szard le, amennyire csak tudod, úgyse lehet mást tenni. Szerintem is fontos, hogy legyen nagyszülő egy gyerek életében, de mivel ezt a te kicsid nem igazán tapasztalja meg, talán kevésbé hiányzik majd neki, hiszen ezt szokja meg. Te jobban érted, mert felnőtt vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!