Férjetek mit szólt, mikor megtudtátok, hogy kisfiatok lesz?

"Azt mondta ha lány lesz a kórházban hagyjuk."

Remélem, ez csak vicc volt a részéről, bár viccnek is nagyon gáz.

Meg aki retteg, hogy valamilyen nemű gyereke lesz, az mi a töknek csinàl gyereket? Nem tudja, hogy 50-50 az esély egyikre másikra is?

Eszem megàll, hogy benne van a pakliban, hogy egy àrtatlan életet tesznek tönkre, csak mert nem birnak nemet inteni a szaporodási ösztönüknek. De lehet ezt még annak se nevezném, még azoknak is mindegy csak gyerek legyen.

De eleve hogy lehet olyat mondani,hogy neked csak X gyereked lehet mert a másikat nem viszed haza..

Vegyél akkor kutyát b*szdmeg annak kiválaszthatod a nemét.A gyereket nemtől függetlenül kellene szeretni,ha már akar valaki..

(Bár az ilyen inkább semmit ne vegyen magához,ha valami nem úgy sikerül ahogy azt ő tervezte mi lesz,becseréli a gyereket valamire? Ne már..)

Szerencsére az én férjem normális, szóval ugyanazt, mint mikor később lányunk lett.

"Leoltások nem kellenek" - hát pedig a szólásszabadság ilyen, vállalni kell ezt is, ha kérdezel.

Az én férjem nagyon kislányt szeretett volna (amúgy én is), fiút egyáltalán nem, úgyhogy volt benne egy kicsi csalódás azon a délelőttön, mikor kiderült a neme, de estére már mondta, hogy olyan lelkiismeretfurdalása van, mert szegény babánk azt hiszi, nem szeretjük majd :D

Szerintem mindkettőnkben volt még némi csalódottság - ha szabad így fogalmazni - pár hétig, de nyilván elmúlt, imádja a fiát, most már azt mondja, örül, hogy az lett, mert nem tudta elképzelni sem, hogy ilyen jó lehet egy fiúval.

A férjem örült neki, amikor megtudta, hogy fia lesz, de ugyanúgy örült volna a lánynak is. Ő úgy is érezte, hogy lány lesz, már névötlete is volt.

De neki és nekem is csak azért volt fontos megtudni a baba nemét, hogy kicsit valóságosabb legyen az egész. 8 év sikertelenség után nehéz elhinni, hogy tényleg szülőkké válunk, és minél többet tudunk a születendő gyermekről, annál jobban elhisszük. 🙂

Fiút akart. Amikor megtudta, hogy lány, elsőre teljesen elveszett, de csak azért, mert fogalma se volt, hogy milyen lányos apának lenni. Aztán úgy belejött, hogy csak na. Imadják egymást.

Másodjára jött csak a fiú. Na akkor megint "csalódás" volt elsőre, mert akkor már azt mondogatta, hogy tök jó lányos apának, szívesebben lenne kétszeresen lányos apa.

De nyilván megint csak az ismeretlentől parázott. Mindkét gyerekét imadja és a gyerekek is őt. ;)