Anyák, kismamák! Ti fiút vagy lányt szerettetek volna (mielőtt megtudtátok a nemét)? Bővebben lent.
16 éves vagyok, és mindig is szerettem a kicsiket. Nagyon örülnék egy pici tesónak, de hát már nem lesz. Már most várom, hogy anya lehessek. :)
Az a "baj" velem, hogy iszonyatosan és csakis lányt szeretnék. Komolyan úgy érzem, ha fiam lenne, hogy összetörnék és nem is örülnék.
Volt már úgy valaki, hogy nagyon szeretett volna egy bizonyos neműt, de más lett? Ugyanúgy örültetek neki?
Anya azt mondja, hogy biztos, hogy a fiúnak is örülnék, de ismerem magam, nagyon határozott vagyok, és ha lányt szeretnék, akkor azt szeretnék.
Szerintetek? :/
Ja, és kérlek ne nézzetek most ilyen kegyetlennek, mert amúgy nincs bajom a fiú gyerekekkel úgy általánosságban. :) Csak én lányos anyuka vagyok (vagyis lennék) inkább.
És persze az egészség a legfontosabb, ezt is tudom, csak szeretném, hogy egy egészséges lányom lenne. :)
Szerintem még nem vagy érett az anyaságra, csak babázni akarsz. :)
Volt régebben egy ilyen kérdés, anyuka teljesen megroppant, hogy ne olyan nemű lesz a gyerek, amit akart.
Miért csak lányt szeretnél?
Én is ledöbbentem, amikor megtudtam, hogy fiú lesz, most már el sem tudnám képzelni, hogy lány legyen. :)
De állítólag azt kapja az ember, amire szüksége van. :)
Én igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert mindig is azt képzeltem, hogy egy fiam és egy lányom lesz. Ebben a sorrendben. Már van egy kisfiam és most a pocakban egy kislány van. :)
Amikor a kisfiammal voltam várandós, a férjem meg volt győződve róla,hogy lány lesz. Annyit mondta, hogy beleéltem magam, hogy kislányunk lesz. Aztán amikor kiderült, hogy fiú, még csalódott is voltam, pedig mindig is tudtam, reméltem, hogy az első babám fiú lesz. De aztán pikk-pakk átállt az agyam és boldogan vártam a kisfiamat.
Most, a második babánál, vágytam rá, hogy kislány legyen, de teljes mértékben elégedett lettem volna egy kisfiúval is. Volt fiú nevünk is és el is képzeltem, hogy milyen lesz az élet 3 pasival. :)
Szóval, amikor az ember odajut, hogy nagyon vágyik gyermekre, akkor már teljesen mindegy, hogy mi lesz, csak érkezzen már. A fiúnak is, lánynak is megvan a maga szépsége.
En nem akartam tudni a gyermekem nemét. Nem is mondattuk el az orvosokkal, a szuloszoban derult ki. Es nagyon orultunk neki.
Szeretem a meglepeteseket es mivel ezen a dolgon ugyse lehet valtoztatni, mert a fogantatas pillanataban eldol, nem is igazan erdekes elore megtudni.
A várandósság alatt persze eszembe jutott, hogy lanyt talan jobban szeretnék, de végig ugy ereztem ilyet ugyse kivanhatok, mert ha nem az lesz vagy nem is lesz annyira jo egy kislany nekem, ezert vegul is fiura szamitottam (inkabb fiura). Erre kislany lett :-).
Aztan egy kisfiut elveszitettunk (csak mar amikor meghalt tudtam meg, higy kisfiu), es azota meg jobban az véleményem, hogy nem szamit a neme, hogy folosleges ezen tul sokat gondolkodni, de foleg "akarni, elore kitalalni mi lenne nekunk a jobb", mert az szamit, hogy egyaltalan legyen, lehessen, ha valaki szeretne gyermeket.
Szoval ennekem ma mar teljesen mindegy, higy fiu vagy lany csak legyen es maradjon eletben.:-)
Férjem mindkettőnél lányt akart, mindkettő fiú lett. Nagyon csalódott volt, nem is szereti őket. Azóta elváltunk, nem fizetett utànuk gyerektartàst, soha nem kaptak tőle semmit születésnapra névnapra karàcsonyra, és nem is érdekli őt, hogy mi van velük.
:(
2x szerettem volna fiút és meg is kaptam a két lányt :)
Imádom őket :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!