Úgy érzem szörnyű anya vagyok, hogy tudnék segíteni magamon?
Leszögezném a világért sem sajnaltatni szeretném magam, nagyon hálás vagyok a kislányomért, Ő a mindenem.
Úgy érzem kevés vagyok neki, nem nagyon tudom lefoglalni, eddig el-elvolt 10-20 perceket egyedül, de most már rögtön sir, ha ott hagyom. Elkezdett kutyázni és aközben is végig nyuglodik, ahogy négykézláb van, nem tudom ,hogy hagyjam e, vagy vegyem fel. Annyi játéka van, de nem nagyon köti le semmi, egyenként szoktam neki adogatni, ha megun valamit. Nemegyszer már gyerekdalokat raktam be neki youtubon, a 7 hónapos babának, ezért is nagyon rosszul érzem magam.
De ami a legjobban megvisel, az az emberi kapcsolatok hiánya. A férjem reggel fél 7kor elmegy, és este 6 körül ér haza, segít amit tud, vele nincs baj, de senkim nincs, akivel kicsit tudnék beszélgetni. Rokonok kozul a drága 76 éves nagynénémmel szoktam , illetve az anyosommal, de velük sem napi szinten, és nem is olyan dolgokról. A legjobb barátnőm külföldön él, volt kolleganok nyilván dolgoznak hétköznap , a testvérem tojik a fejemre.
Nagyon sokat járunk sétálni, de van, hogy egy lélekkel nem találkozunk, pedig azért Pest megyei városban élünk, de maximum 1-1 idős néni kap el, és meséli el az életét, de igazából már annak is örülök. A covid óta minden babamama program megszűnt , pedig oda szívesen mennék.
Napi szinten vannak sírógörcseim, úgy érzem egyre mélyebben vagyok. Borzasztóan frusztrál, hogy nem tudok úgy kitakarítani , ahogy kéne, vagy megfőzni. Próbálom elengedni, de nem megy. Úgy érzem mindenhol megbuktam, mint anya, mint feleség (a libidom a béka feneke alatt van), mint háziasszony.
Van, hogy eltelik úgy 2 hét, hogy senkivel nem találkozom csak a ferjemmel meg a gyerekeknél, emiatt is bűntudatom van, hogy ez nekem miért nem elég , hisz ők a mindeneim. 2-3 heten egyszer összejovunk a férjem rokonaival, vagy 1-1 napra átjön anyósom, utána pár napig könnyebb, mintha fel lennék toltodve, de aztán megint visszaesek. Arról nem is beszélve, hogy a kislányom nagyon rossz alvó, tehát egy pihenteto 4-5 óra alvás is nagyon hiányzik már.
Tudom ,hogy ez így full onsajnalat, de muszáj volt már kiadnom magamból, mert tényleg megőrülök. Voltatok esetleg ilyen helyzetben? Mi segített?
Kulfoldon, kis faluban, csalad nelkul laktunk az ujszulottemmel egyedul.
Par hetes koratol jartunk mindenfele baba programra, kavezoba, plazaba. Kocsim nincs, fel ora volt busszal a varos. Mindent meg lehet oldani csak akarni kell.
Teljesen érthető a dolog, nem vagy rosszul bekötve. Ez a része az az anyasagnak, amit nem reklámoz senki és tok váratlanul éri az embert. Mármint a magány, a felnőtt kapcsolatok hiánya.
Akár jatszira is mehettek már, tök jól elnezegeti ekkora gyerek a többit. Addig csend van, lehet más anyukakkal beszélgetni. Ha már ül, akar hintazni is tud.
Játszótér a környéken? Én ott szoktam beszélgetni más anyukákkal. Szerintem nincs már covid, újra indultak a programok is, nézz körül.
Egyébként amit leírtál, amit érzel, teljesen normális dolog. Én is így voltam. Esetleg nem akarsz visszamenni dolgozni? Bár még nagyon kicsi, de ha mondjuk 1,5 éves kora körül visszamennél már most el kell kezdeni keresni neki bölcsit, vagy már most is késő. Esetleg fogadjatok babysittert, és menjetek el valahova randizni kettesben a férjeddel. Nekem az is segített.
Megértelek.
9 hónapos a kisfiam..
Az egész terhességem 4 fal között töltöttem aztán szülés utáni depresszióm lett a magány miatt.
Párom minden nap dolgozik és a szülő városomtól 200km-rel arrébb élünk. Senkit sem ismertem ebben a városban....
Én is egy Pest megyei városban élek ,de olyan mint 1 rossz falu.
Egyetlen programunk a séta volt meg hogy kimentem a gyerekkel a Rossmannba😅
Én megkértem a védőnőt hogy nem e tudna segíteni olyan anyukákkal felvenni a kapcsolatot akik szintén nyitottak lennének ismerkedésre stb
Illetve ha ciki ha nem, a helyi város facebook csoportjába írtam ki hogy ismerkednék🤣
Egyébként végül a védőnő mutatott be 2 anyukának és adta meg a facebookos elérhetőségüket, velük tudtam össze barátkozni így már szinte minden nap így 3masban találkozunk, programok.
Pluszban itt a városban este 8tól heti 3xor van aerobik. Arra is elkezdtem járni. Kis stressz levezető, meg ott nagyon könnyű ismerkedni. Úgyhogy oda is járok amíg a párom van a babával.
Próbálj meg nyitni, ismerkedni, kérd a védőnő segítségét.
Az egyik anyukát pl úgy ismertem meg hogy a város helyi facebook csoportjában több ezer tag profilját megnéztem, és aki szimpi volt rá írtam hogy ismerkedne e mert sajna nem ismerek itt senkit 😅
Tudom ez kellemetlen meg nehéz megtenni az első lépést. De muszáj bele csapni a lecsóba mert akkor csak a magány marad ....
A gyerekednek te vagy a legjobb anya hidd el ! Ő feltétel nélkül szeret téged! Amikor a kisfiam kutyázott de még nem ment neki ugye se a mászás se a kúszás nagyon, kB nekem is egésznap sírt. Mert ugye többet akart mint amire képes volt. Menni akart, haladni stb de nem tudott.
Nekünk is volt ilyen remek időszakunk.
Nem vagy egyedül nyugi
Jó anyuka vagy.
Jó anyuka vagy, mert látod a problémát, és keresed a megoldást.
Egy új életfeladat az anyaság, ami az első gyermeknél még sok új, váratlan helyzetben megoldást igényel.
Mivel keresed a megoldást, meg is fogod találni. Nyitott vagy ezt mutatja, hogy meghallgatsz másokat.
Igen, a 6-os megoldása nekem is tetszik. Gyereknek gyerek a barátja. A kisebbek szívesen tanulnak a nagyobbaktól, de ez a kicsit nagyobbaknak is örömöt okoz.
Azok a gyerekek barátkoznak könnyen egymással, akik azt látják, hogy a szüleik is barátságban vannak. Persze nem értik szóról szóra a beszélgetést, de a testbeszédet a barátságos hanghordozást érzékelik, és átveszik, főleg akkor, ha a megismerendő gyermek is nyitottan fogadja.
Bátorságot, kitartást, jó kapcsolatépítést kívánok!😊
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!