Félek, hogy ha nem bizonyos nemű lesz a babám, nem fogom szeretni. Van még, aki így érzett?

Majd idővel megbékélsz a ténnyel, ha fiú lesz. Megbarátkozol a gondolattal. Ettől még, hogy nem fiút várnál, szeretni fogod, ne aggódj.

Bár vannak közöttük nehéz esetek, rossz természetűek, de neveléssel lehet finomítani rajtuk.

Én is így voltam, mint te. Kislányt akartam. A férjem is. Kislányunk lett.

Nem tudom a mai napig elképzelni, milyen lenne egy kisfiúval, pedig a lányunk lassan 5 éves lesz.

Kitudja...Ha születéskor azt mondták volna, hogy fiú, akkor lehet, hogy ott menten beleszeretek.. Nem tudom.

Megértem a félelmeidet kérdező. Jártam hasonló cipőben. Az első gyermekem lány lett, ő volt a szüleim 5. unokája, egyben az 5. lány. Utána megszületett a 6. az egyik testvéremnél, aki szintén kislány lett. Aztán terhes lettem a 7. unokával. Meg voltam győződve róla, hogy nekem csakis lányom születhet újra. A 19. héten hideg zuhanyként ért... 100% fiú. Elmondtam a családomnak, ők is mintha csalódtak volna. 2 hétig teljesen magam alatt voltam, úgy éreztem mintha valami betegség lenne az, hogy fiunk lesz. Aztán megbékéltem én is, a családom is. Lassan 2 éves és 100 lányra sem cserélném. Apukámnak ő lett a szeme fénye. :D

Ha megszületik, már nem fog érdekelne fiú-e vagy lány. :)

A kis lényét fogod szeretni, amilyen ő. A kis arcát, kezeit, a mosolyát, a szemeit és nem azt, hogy fiú vagy lány.

Én is lányt szerettem volna, de fiam lett. Az van most, amit leírtam. Őt magát szeretem, nem a nemét.

Én is mindig lányt akartam, és imádom a fiam. Ne félj, minden rendben lesz 🙂

Néha azért irígykedek a cuki lányruhák miatt, de lehet találni gyöngyszemet fiuknak is.