Mennyire elvárható egy 3 éves gyerektől, hogy egyedül aludjon el este?

#20 Ilyesmiről szó sincs, sosem voltak sírni hagyva vagy hasonló. A 4 évesemnek máig is mesét olvasok, a nagy 8 éves már nem igényli, de amíg kérte, addig neki is olvastunk. Ezen kívül mindketten tudják, hogy ha bármi problémájuk van, akkor kijönnek a szobájukból és ott vagyunk.

Nem kell a gyerekre rábszni az ajtót, meg figyelmen kívül hagyni az igényeit, mondván "márpedig most alszol, hülyegyerek". De az is túlzás, hogy másfél órát kelljen mellette ücsörögni, akármennyi idősen is. És a gyerek abban a másfél órában mit csinál, nézelődik? Vagy direkt azért nem alszik, mert nehogy akkor anya/apa kimenjen? Mert akkor ez így elég kontraproduktív "altatás". A férj teljesen jól akarja csinálni.

"Nem akarom hogy azt higgye hogy nem számíthat ránk, de már nagyon unjuk, hogy nézni kell minden este ahogy elalszik egy órán keresztül."

Döntsd el mi a fontosabb. Hogy a gyerekben megmaradjon a bizalom, vagy hogy nektek kényelmes legyen?!

Megjegyzem egy olyan gyerekkel nem lehet kényelmes a jóéjt puszi, rákapcsolom a villanyt, kimegyek, aki ezt mélyen nem igényli, és ordítva zokog és kijárkál, és folyton vissza kell vinni.

Én 3,5-4 éves kora óta alap, vezetett meditációkat csinálok a lányomnak, amikor azzal jön, hogy nem tud elaludni.

Elképzeltetek vele egy nyugodt rétet vagy tengerpartot, szépen, részletesen körbeírom. Mindig "leültettetem" egy nagy fa alá, ahol ellazulhat, látja a felhőket, ahogy szép lassan mozognak az égen. Közben fejtetőtől mondom, hogy mije lazul el, illetve mindig belecsempészem, hogy ne figyeljen semmi másra, csak arra, ahogy beáramlik az orrán a levegő és ahogy kifújja. Ahogy magától emelkedik a mellkasa és süllyed.

Ezt egy viszonylag érzelemmentes, nyugodt hangszínen mondom neki, már amikor olvastam esti mesét, kapott jóéjt puszit. Az ágya melletti matracon fekszem. Ha kéri, hogy simizzem, mindig mondom, hogy egy picit simizlek, de utána próbálj elaludni anélkül. Közben elkezdem mondani. De közel sem kell mindennap ez. De erre mindig 5-10 percen belül elalszik.

Közben nem megy telefonfény, semmi.

Plusz én azt mondom, hogy nem kell aludni, csak csukja be a szemét, és képzeljük el együtt ezt a tájat, ahol el lehet lazulni. Én hiszek benne, hogy ezzel bizonyos mértékig önnyugtatást tanítok neki, és mikor megérik rá, magától fogja tudni alkalmazni.

Mikor kezditek altatni?

Mit csináltok a leírt 1-1,5 óra alatt?

Ő mit mond, miért nem alszik?

Van, amelyik 3 éves el tud így aludni, de hogy a tietektől elvárható-e, nem tudom. Fokozatosan nem tudjátok megpróbálni? Mondjuk az ágya mellett ültök, aztán kicsit távolabb...

Az első gyerekünk már viszonylag korán, már 1 éves kora előtt többnyire elaltatta magát este (a nappalt hagyjuk...). Ha nem ment, akkor persze segítettünk neki. 3,5 éves most, fürdés, ágyban esti mese, az apjával átbeszélik a napot, aztán puszi, beszél még egy kicsit és elalszik. A kistesót másfél évesen viszont sokszor aktívan altatni kell. Egy ideig működött, hogy szoptatás, esti mese és utána a szobában, tőle 2 méterre olvasgattam, de most igényli, hogy a közelében legyünk (általában az éneklést és a hátsimogatást is). Kicsit feszegetjük a határait az altatással, mit igényel éppen, a minimumra törekszünk, mert a derekam, hátam az altatástól (is) kész van.

24, köszi a választ. De nem írtam hogy bűn. Szimplán vannak gyerekek akiket ezek a dolgok felpörgetnek.

Én SPEC nem értek egyet egyikkel sem, de pl nálunk a férjem igen. Úgyhogy emiatt sajnos vagy nem sajnos nekem is kell engednem. De nekem is vannak hibáim, volt hogy egy hónapig minden reggel telefonon nézte a mesét a 2 éves gyerköc csak tudjak aludni még. Egy hónap kellett hogy be tudjam látni mennyire önző vagyok és ez így nem működik mert a kárára van.

Ha már ilyeneket mutatunk adunk a gyereknek fontos a mérték. Nekem biztosan. Ettől függetlenül nem írtam hogy bűn, mindenki úgy csinálja bizonyos keretek között ahogy jónak látja. Nem mondom hogy nem ítélek el embereket (magamban), de ez pont nem az a kategória ami miatt igen.

Az miért baj ha beszél? Lehet hogy így altatja magát. Nálunk volt olyan időszak amikor magyarázott és egyszercsak elaludt. Ha az ágyában tud maradni fekve nem gondolom hogy baj ha mondogat. Én részben emiatt kezdem hatkor a készülődést, mert nekünk is kell élet. Illetve neki be is válik ez a hat órás rendszer. Plusz nálunk engem anno mindig 8kor fektettek le, mármint akkor már ágyban voltam így nekem ez a természetes.

És az egyedül van, könyveket lapozgat és elalszik miért nem jó? Vagy nem mindig megy neki?

Illetve ha olvastok neki egy mesét, simi, puszi és mondjátok neki hogy bármi van ti X helyen vagytok, csak szóljon és jöttök is vagy menjen oda. Lehet csak erre van szüksége hogy szavakkal is biztosítsátok hogy ott vagytok.

"Nem kell a gyerekre rábszni az ajtót, meg figyelmen kívül hagyni az igényeit, mondván "márpedig most alszol, hülyegyerek". De az is túlzás, hogy másfél órát kelljen mellette ücsörögni, akármennyi idősen is"

De azt áruld már el, erre hogy lehet rászokatni egy gyereket, hogy ő magától elaludjon az ágyban a sötétben? Ha sír, mit csinálsz?

A szomszédom volt ilyen nagy mellénnyel, 1,5 évig hallgattam, mikor délben kijött cigizni, hogy a gyerek sír a bébiőrben, mert szerinte így tanul meg egyesül elaludni, este is ezt csináltak. Most 3 éves a gyerek és mégis bent kell maradni vele a szobában, mert nem sikerült rászoktatni.