Emlékeztek, hogy gyermekkorotokban ti hogy éltétek még, hogy szüleitek engedtek veletek aludni vagy nem engedtek?

2 évesen van egy emlékfoszlányom, hogy rosszat álmodtam és apa jött hozzám. Megvigasztalt, aludtam tovább.

Onnan tudom, hogy akkori az emlék,hogy a 3. szülinapomután 1 héttel meghalt apukám.

Sosem engedtek be az ágyukba, az az övék

Én sem engedem a gyerekeimet az ágyunkba. Mindenkinek megvan a saját kis helye. Senki nem szenvedett lelki sérülést emiatt.

Szerintem is keress fel szakembert.

Én aludtam a szüleimmel néha és szerettem. Általában a saját ágyunkban aludtunk, de néha néha megengedték, hogy odamenjünk estére és tök buli volt. Nem sok rémlik belőle, csak hogy imádtam, hogy átölelnek este.

Én most a fiammal alszok, ritkán marad sokáig a kiságyban (6 hónapos). Nem zavar, ha másoknak ez nem komfortos, de mi szeretünk így aludni.

Nekem is rossz emlékeim vannak róla. 2 éves voltam, amikor a húgom született, és emlékszem, hogy ő mindig anyuékkal aludt, és én is át akartam menni, de mindig elzavart, kiabált is velem, hogy mit képzelek, már nagy vagyok. A húgom 6 éves koráig bármikor átmehetett hozzájuk aludni..

Én ezt nem csinálom a lányommal. Fél éves koráig közöttünk aludt, mostmár külön, de ha nehéz éjszakája van, magunk közé veszem. Kb. 3-szor kellett eddig.