Ha megrágom az ételt és kiköpöm, akkor nem szívódik fel ugye?

Más éhen döglik, te meg köpdösni akarod a pogácsát. Gratulálok.

Minden fejben dől el, egyszerűen FOGD FEL, hogy normális kajáktól NEM lesz semmi bajod, nem hízol el. (A pogácsa persze nem normális kaja.)

# 23 :D

Azért ezen ne nagyon csodálkozz, sokan nem néznek jó szemmel a bulimiásokra és anorexiásokra, mert sokan tényleg légfejűek és hiába próbál nekik tanácsolni bármit az ember, mert úgysem fogadják meg.

Az írásod alapján én arra következtettem, hogy te aránylag kivétel vagy, mert legalább próbálsz magadon segíteni és reálisabban állsz hozzá a dolgokhoz, mint az átlag, viszont azért a " legújabb módszerem a bulimia ellen " jellegű kifejezések még mindig szemet szúróak.

"Köszönöm egyébként a válaszokat, és azért szeretek ide kérdést kiírni, mert az emberek őszintén megmondják a véleményüket, nem teketóriáznak, hisz nekik nem oszt nem szoroz. Így legalább sokszor reális képet kapok az egészről. "

Ehemm. Erről van szó!

Írtad, hogy hétvégenként mikor hazamész nem tudsz ellenállni kajának, stb, stb. El kell határoznod magad, hogy mittomén megeszel 1 pogácsát lisztes vackokból és ennyi! Nem kell hánytatni, köpködni, egy szar kajától nem dől össze a világ, bezabálásra meg álljt kell mondani. SENKI nem fogja megoldani helyetted a problémádat!!! Neked kell megmakacsolnod magad fejben, hogy márpedig így lesz és kész. Hidd el, tudom, miről beszélek, nekem is evészavarom volt.

annyi idős ugyan nem vagyok mint te,de azt hiszem,bulimiásként át tudom érezni a helyzeted. Sajnos így is felszívódik valamennyi,mert az emésztőenzimek a nyálban már bontani kezdik a szénhidrátokat(ezért édes a kenyér,ha sokáig rágod),ráadásul csak mégnagyobb vágyat fogsz érezni arra,hogy megedd a falatot..:/ 3hete járok pszichológushoz,és 2 év után a mùlt hét volt az egyetlen olyan hetem,ahol nem hánytam. Ne félj mástól segítséget kérni! Vagy ha magad akarod megoldani,2tanácsot tudok mondani. Az egyik,hogy szembesítsd magadat önmagaddal. A terápiákon is csak ezt csinálná a doki. Leiratja veled,mit eszel,mikor,mennyit,mikor hánysz.. aztán azt is le kellett nekem írni,mit érzek előtte,milyen gondolatok járnak a fejemben,mi volt az előzmény.. stb. Ha jól csinálod,elvileg nagyon hülyén érzed magad,mikor papirra veted,de megéri,legalábbis nekem működött. Visszaolvasva az egészet átláttam,meg arra is rájöttem,mi a baj forrása.:) A másik meg,ha eszel,nagyon lassan,nagyon jól megrágva,nagyon odafigyelve,mennyi az elég. Tudom,sietni kell,mert munka,tanulás,stb.. de ha eszel,akkir csak arra figyelj. Volt,hogy egy almát fél órán át ettem,pedig rohadtul nagy késztetés volt az első pár bapban,hogy ha kell,ha nem,egyek. Mostanra egészen hozzászoktam,és hihetetlen,mennyi időm van,amit eddig hányással,és sírással töltöttem,hogy "sosem tudok meggyógyulni".

Szerintem itt nem a fizikai tünetekre kell csak figyelni,mert ez lelki eredetű betegség. ha meg akarsz gyógyulni,ott kell elkezdeni.:) Remélem,tudtam valamennyit segíteni.

17/L