Kövérként és átlagosként is csak kínlódom. Ki van hasonló helyzetben?
Sikerült elhíznom majdnem 130 kilóra. Finom ételek, finom borok, jó pálinkák a ludasak.
Jól éreztem magamat a mindennapokban, viszont érthető módon egy valami zavart: a kinézetem.
Mérlegre nem állok már egy jó ideje, viszont egy számmal kisebb ruha már nem feszül rajtam ami azt jelenti, hogy 10 kiló már biztosan lement (de lehet több, egyelőre nem akarok számokról tudni.)
Most ugyanaz a képlet mint az első bekezdésemben, csak éppen fordítva. Kevésbé zavar a kinézetem (ami viszont hónapról hónapra egyre jobb lesz)
viszont nem érzem jól magamat, úgy érzem hogy saját magam szabadságát korlátozom.
Eszek finomakat, (nem gyorskajákat, azokat korábban sem ettem) csak pár falat után, mikor már nem vagyok éhes, megállok és nem eszem többet.
Utána nézem az órát, hogy mikor lesz már vacsoraidő, hogy megint ehessek egy kicsit. Ezek mellett eszem gyümölcsöket, tehát szó sincs éhezésről, csak sóvárgásról…
Sokkal gyakrabban vagyok ingerlékeny, nehezebben alszom, boldogtalanabb vagyok.
Hiába a mozgás, nem vagyok kiegyensúlyozottabb.
Régebben is ugyanez volt, mielőtt elkezdtem volna lesz@rni, csak akkor 50 kilóval könnyebb voltam.
Az a bajom, hogy hiába alakulok, ugyanúgy kínlódom magammal. Konkrétan ugyanott vagyok, csak ebben még munka is van…
válasza:
válasza:A meleg elviselésén pont segít, ha vékonyabb vagy. Sokkal kevésbé izzadsz, kevésbé lesz meleged. Ez pl egy jó cél. Emberekkel való kapcsolattartás alatt nem csak a családot értettem, hanem pl barátokat. Ha introvertált is vagy, azért jó, ha van egy stabil, pár fős mag, akikkel szórakozni tudsz, legyen az bármilyen elfoglaltság. Ha állatokat tartasz, az azért fizikailag is igénybe vesz, főleg a kutyák lemozgatása, amihez szintén jó, ha fittebb vagy. Állatszőrrel együttérzek, de ezen egy szőrleszedő henger, kefe tud segíteni, én is azt használok, kb fél percet vesz igénybe elindulás előtt. Ha valaki teljesen igénytelen önmagára, annak általában oka van. Nem kell piperkőc cicababának lenni, nem mindenkinek stílusa, de megvan az, ahogy és amiben jól érzi magát. Ez már egy olyan dolog, ami megér egy kifejtést.
A pszichológus pedig nem marketinges, ne keverjük a kettőt (legalábbis egy jó pszichológus). Nem beszél rá dolgokra, nem akar terméket eladni.
Akiknek tetszett az 5-ös válaszom, és tudnak angolul, azoknak javaslom a Healthy Gamer GG youtube csatornát. Alapvetően gamereknek jött létre, de maximum pár hasonlatot nem fogtok érteni, de anélkül is élvezhető, és rettenetesen hasznos. Szakképzett pszichológus, és ha személyre szabott tanácsra van szükséged, akkor remek alap elképzelést ad, hogy milyen egy jó szakember.
válasza: válasza: válasza:#19 vagyok. Egyáltalán nem kioktatni akartalak, azért írtam az egészséget, mert úgy tűnt, nem látod, miért éri meg lefogynod.
Amit a biciklizésről írsz, nem értem. Ha munkába mész, az mindenképp tömegnyomor, de bicóval a legkevésbé az. Ha meg a biciklizés maga a cél, akkor kifelé is indulhatsz. Persze attól is függ, hogy milyen utak vannak a környéken, nem írtál részleteket, szóval ezt se kioktatásnak szántam.
22# A meleg elviselésén sajna semmi sem segít, mint írtam gyermekkorom óta ez van, pedig akkor még vékonyabb voltam. Izzadós meglepő módon nem vagyok, hamarabb forrósodom fel, pirulok ki, minthogy izzadjak. Szarul működöm.
Pszichológushoz megfogadtam, többé nem megyek. Anno pszichiáterhez irányított, aki gyógyszereket írt fel (ez 15 éves koromban volt) és akármennyire is ellenkeztem, szednem kellett. Akkor indult meg a hízás is. Anyagcserének sem tett jót, ráadásul folyton éhes voltam. Emiatt abbahagytam a gyógyszer szedését (17 évesen) akkor már 100 kiló voltam. Endokrinológián magas volt a prolaktin szintem. Tejcsorgás, hasi hízás…
A kajáról pedig nem tudtam lejönni, inni is komolyabban elkezdtem. Az utóbbi másfél hónapban odafigyelek az étel mennyiségére, illetve nem iszom. Gyógyszerre nem fogom a dolgot, mert akkor is lehetett volna önkontrollom, de nem volt.
Nem kifejezetten sorstársakat keresek, csak valahogy sehol nem látok ezzel kapcsolatban semmit. Mármint mindenhol csak az áradozás megy, hogy milyen jól érzi magát mindenki fogyás után, meg jaj de jó, és gondolkodni kezdtem hogy én vagyok az egyedüli aki ezt nem sikerként éli meg?
válasza:Oké. Szerintem mégis érdemes lenne körbekérdezned, hogy tud-e valaki egy jó pszichológust. Ha netán pszichiáterhez küld, mondhatsz nemet. Felnőtt vagy, senki nem kényszeríthet gyógyszerszedésre. Akkor sem, ha amúgy tényleg fennállt és fenn is áll a probléma, amiért hajdanán a gyógyszert felírták. Maximum azt mondhatja a pszichológus, hogy ő így nem vállalhat el.
Vagy létezik ún. coaching, fogyáshoz is. Szerintem az is megoldást jelenthet a problémádra.
Ami pedig az utolsó kérdésed illeti: sokan várnak megváltást a fogyástól (vagy az új lakástól, szerelemtől, válástól stb.) tévesen. Ez egy tök tipikus dolog. Majd boldog leszek, ha ez lesz meg az lesz. Sokszor téves az elképzelés. És ilyesmikkel is foglalkozik a pszichológus, meg a coach.
Lehet, hogy mérned kéne a fogyásod mértékét, kilóban, vagy centiben.
Esetleg meghozhatja a kedved, ha hétről hétre látod az eredményt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!