Nem vagyok boldog a házasságomban. Hogyan mondjam el ezt a családomnak?

25 évig minden rendben volt és pár hete egyik napról a másikra minden megváltozott? Itt azért valami másnak is kell a háttérben lenni?

De pár hete még nem így láttad?

Lehet,hogy valami kis depi kezd kialakulni nálad? De az is lehet,hogy vége van...

Nézd, ez a Te életed, senki sem ítélkezhet fölötted. Már nem vagy gyerek, de újra kezdheted az életedet. Végül bele őrülsz ha vele maradsz. Vagy jön vki aki vonzó lesz számodra, és ha megcsalod, csak nagyobb fájdalmat okozol vele. Biztosan mind ketten hibáztatok valamiben, de ha már a jelenléte zavar, ott már nem lehet felizzítani a parázst.

Azért 25 év plusz és pát hét mínusz után ne mondjátok már szegény kérdezőnek, hogy mindjárt el kell válni! Először meg kell próbálni helyrehozni a kapcsolatot! De ahhoz mindenképp őszinte beszélgetésekre van szükségetek. Nem tudtok legalább pár napra elmenni kettesben valahova? Egy ilyen összezárt, a mindennapokból kiragadt együttlét sok mindent tudna letisztítani benned.

Erre mondtam én anno magamról magamnak...nem kedden reggel, vagy szerda este kezdődött... Nézd! Te ismered a férjed. Ha lehet vele beszélni, akkor mondd el őszintén, nálad valami változott, amit magad se tudsz hova tenni még...stb. Ha nem intelligens a férjed, akkor lépj. Csak nehogy úgy járj, mint egy ismerősöm! Szitu hasonló, és mondja a férjének az ágyban, mire a férj megszólalt: - Nekem is csak kifolyt. Én nem azt csodálom, hogy elváltak, egyáltalán hogy mehetett hozzá. :S