17. éve vagyunk a férjemmel.15-11 srácaink vannak. Február óta van egy kapcsolata a kolléga nőjével. Most tudtam meg. Mit tegyek? Játszam tovább a szerető feleséget vagy csaljam meg? Nagyon fáj! És megalázva érzem magam.

Hát szerintem a visszacsalás ez esetben nem játszik, egyrészt ahogy előttem is írták, ne süllyedj az ő szintjére, másrészt egy február óta tartó viszonyt (érzelmeken alapuló viszonyt?) nehéz "visszacsalni".

Szerintem jól gondold át, mit szeretnél. Szereted-e még a férjed? Idővel vissza tudnád-e állítani az eljátszott bizalmat? Egyedül hogy éreznéd magad? Hogy boldogulnál a fiúkkal?

Ha úgy látod, hogy szeretnél vele maradni, akkor ülj le vele, beszéld meg, türelmesen, bölcsen, semmiképp ne támadd le. Te vagy a feleség. Tőled vannak gyerekei, nagy múltatok van. Egy fellángolás nem állhatja utatokat. De ne add könnyen magad. Tegyen érte ő is, hogy visszaállítsa a bizalmat és a családi életet.

Esetleg, ha benne vagytok ilyesmiben menjetek el pár/család terápiára. Különben szerintem nem igaz, hogy a gyerekek nagyok, mert 11 és 15 éves az inkább kamasz és kamasz korban sérülékenyek a srácok. Persze sérülnek egy konstans érezhető feszültségtől is, nem csak egy válástól. Megmondom neked őszintén én azt gondolom, hogy a férfiak többsége kikacsint párszor a házassága alatt. De egy ilyen hosszú viszony kicsit más tészta, így én szigorú szabályokat szabnék, de magam is változtatnék pár dolgon, hátha "újra belém szeret"... Vagy valami ilyesmi.

Neked kell tudni mit akarsz. Legyél erős, gerinces nő és jó anya. Dönts okosan, a saját szíved és értékeid szerint!

Kedves Kérdező, talán elsőnek tudd meg, hogy a férjed mit akar, mik a szándékai, így elkerülhető, hogy adott esetben hülyét csinálj önmagadból. Aztán a saját lépésedet ráérsz ennek tudatában kiagyalni...

A lehetőségek meg változatosak, van, aki azonnal szakítani akar, van, aki kapcsolat-mentési terven munkálkodik, de ismertem olyant is, ahol mindenki hallgatólagosan tudomásul vette a status quot, miután a feleség meggyőződött róla, hogy a szerető semmiben nem veszélyezteti a házasságukat... emberünknek volt harminconévig egy felesége, huszonévig meg egy szeretője is, valszeg ha a világ más táján születik, két feleséggel családban éló tisztes muszlim lett volna:)

Szóval a lehetőségek tárháza korlátlan, azt kell választani, ami a ti lelki alkatotoknak a legjobban bejön.

Hogy csald-e "vissza"? Itt sokan valamiféle erkölcsi megközelítésből írtak erre reakciókat. Én meg azt gondolom, hogy sokaknak egy ilyen helyzetből a nyitott(abb) házasság felé elmozdulás jelenti a kiutat, és ha egyszer valakiknél jól működik, akkor semmi ok ezt a lehetőséget sem kizárni. Egyszerűen számba lehet venni az összes többi lehetőséggel párhuzamosan.

Aztán, hogy kinél mi jön be, arra nincs általános recept, mindegyik megoldásra láttunk már olyant, hogy működött, és láttunk olyant is, hogy nem.

Szóval szerintem legelőször is üljetek le, és beszéljetek a problémáról, addig ne dönts el semmit...

Hagyjátok már, a férje egy bunkó állat, nekem azt írta róla, hogy a férje azt mondta neki reggel hogy:

"Nem tudni mit hoz a jövő, de nem akar válni".

Ha nekem lenne két gyerekem és ezekután ezt mondaná nekem akinek szültem csontig marnám le a pofájáról a bőrt!

Nesze B+ menjé dolgozni aztán útközbe találd ki mit hoz a jövő...

# 22/24 Időpont ma 00:54

Bocs, de ha már itt tartunk 8 a vallásoknál)

Ha valaki arra vágyik amit te írsz, akkor el lehet

vándorolni oda, aztán arra felesküdni, vagy akkor nem kell házasodni!

A házasság nem csak az érzelmekről szól, hanem gazdasági, jogi egység is.

Ez így ebben a formában pedig eléggé átbszós üzlet.

Értem én amit te írsz, csak azt is nézd, hogy ott ahol ez van vagy működik (az araboknál) a nőknek zéró joga van!

Ha akarnának se tudnának tiltakozni, akinek nem tetszik inkább elvándorol onnan ha tud.

Kedves #25, as végén kezdve a helyzet fordított, az arab régió általában bevándorlási célpont, volt olyan arab ország, aminek a népessége egy év alatt 0,75%-kal nőtt a bevándorlásokból eredően. És ezekben nem ritka az a formáció se, hogy európai országból szármzó nő oda megy férjhez. Az meg nem igaz, hogy a nőnek nincs joga, az igazság az, hogy ott is élnek bunkók, köztük bunkó férfiak is. (az iszlám már akkor ismerte a váláshoz és a nő magántulajdonlásához való jogot, amikor az európai kultúra még hírből se, kb a XVIII. századra értük utol őket női jogok tekintetében, csak a polgári forradalmak, az egyház és állam szétválasztása óta mondhatjuk, hogy vezetünk ebben a tekintetben, előtte ezer évig ők vezettek. De ez tök mindegy, ez nem egy vallási téma, csak le kellene számolni a "minden iszlám-hívő feleségverő bunkó" sztereotipiával, ott is vannak boldog családok, ahogy itt is zsarnokok...)

Itt a kérdés szerintem az, hogy a Kérdező ebben a helyzetben mit tud kezdeni. És hát vannak mindenféle megoldási lehetőségek és modellek, kinél az egik müxik, kinél a másik, kinél meg nem müxik semmi. Ez a valóság kb.

a férje egy bunkó állat, nekem azt írta róla, hogy a férje azt mondta neki reggel hogy: "Nem tudni mit hoz a jövő, de nem akar válni" - nem vágom kristálytisztán, hogy ebben a mondatban hol a "bunkó állatság"...

Az mindenesetre örvendetes szerintem, hogy Kérdező és a férje beszélni kezdtek a problémájukról... az meg meglehetősen természetes, hogy egy ilyen kommunikáció nem egymenetes... most a férfi elmondta, hogy mi az ő szándéka (pontosabban, hogy mi nem) és ezzel éppen Kérdező térfelére került a labda, hogy megfogalmazza, mit szeretne , vagy mit nem.

27-es! Nem érzed ebből, hogy mi a bunkó állatság? Talán az, hogy ebből világosan kiderül, hogy miután megalázza és megcsalja a feleségét, még képes a saját kényelmét a legfontosabbnak tartani, vagyis nem kíván válni, de "nem tudja mit hoz a jövő", vagyis amíg lehet, addig azért csalná továbbra is a feleségét.

Magyarul nyíltan kifejezi, hogy fosik arra, hogy mit okoz a feleségének, mert ő a kényelmes otthont is és a kényelmes félredugást is meg akarja tartani. Mert NEKI ez áll érdekében.

Hát ez az, amikor valaki egy akkora önző bunkó állat, hogy észre sem veszi, hogy az.